Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás
vagy részletesen kidolgozott müvelettervet, technológiát készítenie. A 3 5» §-a /2/ bekezdése szerint a javaslatban a megoldást a megvalósitáshoz szükséges mértékben kell ismertetni. 1.02 Műszaki, szervezési .jelleg Az irányelvek - összhangban az eddigi birói gyakorlattal - a jogszabály tág értelmezésére utarnak: "A javasolt megoldás akkor műszaki jellegű, ha a tág értelemben vett termelés /gyártás, szállítás, kereskedelem, szerviztevékenység, mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés stc./ folyamatában használt munkaeszközök, álló- és fogyóeszközök/ pl. termelő épületek, üzemi berendezések és felszerelések, a termékek előállítása során felhasznált alkatrészek, félkész termékek, alap- és segédanyagok/, az alkalmazott technológia /ideértve a mezőgazdasági termelési technológiát is/, illetve a gyártott termékek továbbfejlesztésére irányul. "A megoldás akkor szervezési jellegű, ha a munkafolyamatok fejlesztésére a munkaerő, a munka tárgya, a munkamódszer és a munkaeszköz optimális összehangolására irányul.” A szervezési jellegű javaslatok körébe tartoznak tehát a szükebb értelembe vett munka, illetve üzemszervezési, valamint tágabb értelemben a nem műszaki jellegű, hanem egyéb /pl. államigazgatási, egészségügyi, pedagógiai stb./ térilétén tett újítási javaslatok is, beleértve az ügyvitelszervezési javaslatokat is. /Pl. számítógépes számlázás, készletnyilvántartás bevezetésére tett javaslat/. A birói gyakorlat értelmében az a lényeges, hogy a javaslat átfogó .jellegű legyen /pl. az egész üzemet vagy üzemrészt érintő/ a gazdálkodási, ügyviteli rend célszeri, gazdaságosabb kialakítását célozza. így pl. szervezési jellegűnek minősült a gépsornak a technológiai sorrendben történő elhelyezésére tett javaslat, ami feleslegessé tette uj üzemcsarnok építését. Szervezési jellegűnek tekintette a 7
