Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei

ságét az újítás folytán ismerték neg az alperesek, lényegében tehát az idegen berendezések beszerzése is olyan hasznosítás, ami a felperes alkotó [jellegű műszaki gondolatára az újításra vezethető vissza.

A vállalat felettes szervének, a Trösztnek átadta az újítást, ezért vagylagosan kérte az alpereseket újabb 12 000 forint újítási dij kifizetésére kötelezni.

Az első fokú bíróság a keresetet elutasította, ami ellen a felperes fellebbezéssel élt, A fellebbezés kapcsán lényegében két kérdés várt döntésre:

1, / Easznositották-e az alperesek a felperes javaslatát,

azon túlmenően, amiért a díjazást megkapta.

e

2. / Kártérítési alapon kötelezhető-e az alperesek valamelyike az újítási díjnak megfelelő összeg megfizetésére.

A Fővárosi Bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Indokolásában rámutatott a következőkre:

ad 1/ Helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy az újítás átadása nem történt meg, ezért az újító ezen a címen díjazást egyik alperestől sem követelhet. Kind az előző, mind a jelenleg hatályos 38/1974. /X •30• /

MT sz. rendelet az újításokról az újítás "átadása" alatt az újítás hasznosításának azt a formáját rendezi, amikor a javaslat szerinti megoldás másik vállalatnál nem az újító közvetlen javaslata alapján, hanem annak a vállalatnak a kezdeményezésére less hasznosítva,.amelyik eredetileg az újítótól a javaslatot elfogadta.

A II. r. alperes szabadalmaztatás céljából továbbította az újítás iratait felettes szervéhez, ezért ellenértéket nem kapott, a szabadalmaztatás érdekében való eljárás pedig nem minősül az újítás hasznosításának.

125