Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
20 A díjigény feltétele, az újítás hasznosítása. Azonos rendeltetésű külföldi készülék beszerzése nem minősül az újítás. hasznosításának, Szén a cimen kárigény sen érvényesíthető. Az ujitó felperes az 1973 évi újítási feladatterv 6, pontjában megjelölt probléma megoldásaként nyújtotta be 1973 évben "számláló és riasztóberendezés" elnevezésű, újítását. A megoldás lényege egy olyan berendezés volt, amely elektronikus utón ellenőrzi az üzeni keverőgép működését, jelzést ad, ha az az előirt technológiától eltér. Ez lehetőséget ad arra, hogy a selejtes termék gyártását megelőzzék. A vállalat a javaslatot hasznosításra elfogadta, egy készüléket legyártottak és a peres felek hass.ositási szerződést kötöttek. Ennek alapján a becsült évi haszon 10 J3-a 12 000 forint, valanint a kitűzött feladattervi külön juttatás 800 forint lett az újító részére kifizetve. A hasznosítási szerződés rögzítette azt is, hory a szabadalmi oltalom megszerzése folyamatban van. Amennyiben a berendezés nem nyer szabadalmi oltalmat, a kifizetett öszszeggel a vállalat eleget tett újítói díjfizetési kötelezettségének és a felperesnek további követelése nincs. A vállalat az újítás iratait felettes szervéhez a Tröszthöz továbbította, a szabadalmaztatási eljárás megindítása végett. Ez meg is történt, a kérelmet azonban аз CTH előzetes vizsgálata után visszavonták, mert szolgálati találmányként az elvi megoldás ismert volta miatt nem volt szabadalmaztatható. A felperes ezután a vállalat, valamint a Tröszt ellen Í3 keresettel lépett fel. Előadta, hogy őt kár érte azáltal, hogy az ujitás helyett a Tröszt külföldön szerzett be hasonló rendeltetésű készüléket és a vállalatoknál ezek lettek felszerelve. Álláspontja szerint az ellenőrzésnek ezt a lehető-124