Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei

Az első fokú bíróság Ítélete ellen az ujitó fellebbezett, amelyben 750 000 forint újítási dij megállapítását kérte.

A díjigényt a Fővárosi Bíróság az alábbi indokok alapján nem találta megalapozottnak:

A felperes "újítási javaslata" kifejezetten és kizárólag a hírlapárusok bérezési rendszerének megváltoztatására irányult.

A Fővárosi Bíróság megítélése szerint a javaslat nem műszaki és nem szervezési megoldás, mert a tartalmilag munkajogi, illetőleg pénzügyi kérdések /munkabérrendszer módosítása/ terén benyújtott javaslat a jogszabály által körülirt terű letek és fogalmak körén kívül esik. A posta újítási szabályzata részletesen tartalmazza, hogy a posta területén milyen tartalmú javaslatok tartoznak a műszaki, illetőleg szervezési kér dések fogalomkörébe. Ezek gondos vizsgálata alapján megállapítható, hogy a perbeli javaslat a fogalomkörön kivül esik. Következésképpen a javaslat nem minősül újításnak még akkor sem, ha az viszonylag uj lett volna és valóban hasznos eredménnyel járt volna a javaslat bevezetése, Így az alperes újítási dij fizetésére nem kötelezhető.

Ezért a Fővárosi Biróság az érdemben helyes első fokú Ítéletet a kifejtett indokok alapján hagyta helyben /Pesti Központi Kerületi Biróság 8.P. 73 414/1973/7 sz, Budapesti Fővárosi Biróság 56. Ff. 22 865/1979/5 sz. 1979. július lC-i Ítélete/.

114