Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
16 Csak olyan hasznos .javaslat lebet újítás, amely megfelel a jogszabály előírásainak A felperes ujitó társával 1979-ben újítási javaslatot nyújtott Ъе vállalatához, amelynek az volt a lényege, hogy az . Állami Biztosítóval az export szállítmányokra kötött biztosítási díjtételek ellenőrzésére egy táblázatot állítottak össze, amelyből ellenőrizhető volt, hogy a díjtétel megállapítása a biztosítási szerződés kikötéseinek megfelelően tcrtént-e. Hivatkoztak arra, hogy ennek alapján az 1979. évi június havi terhelési jegyzékben az Állami Biztosító részére átutalt 6,188.000 Ft-сз tétel 2,063.000 Ft-ra csökkent és az Állami Biztosító a különbözetet a vállalat javára irta. A felperes külkereskedelmi jogi tanácsadóként, ujitótársa pedig mérnök üzletkötő csoportvezetőként állott a vállalat alkalmazásában. Az újítási javaslat munkaköri kötelezettségükre történt hivatkozással el lett utasitva. A felperes keresetében a 4,000.000 Ft-ot meghaladó hasznos eredmény 3 %ának megfizetésére kérte a vállalatot kötelezni. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az Ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyet a Fővárosi Bíróság nem talált megalapozottnak az alábbi indokok alapján: Újításnak csak olyan javaslat minősül, amely műszaki, illetve szervezési megoldást tartalmaz. A Fővárosi Bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy a felperes javaslatának mi a lényege. Miután nem műszaki jellegű, azt kell mérlegelni, hogy szervezési javaslatnak minősíthető—e. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a szervezési ja-115
