Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei

előírásainak megfelelően jelentős alkotói tevékenységnek minősítették, miután a vállalati hasznos eredmény a felperes két évi keresetét meghaladta.

így az alperes érvelése a munkaköri kötelesség tekintetében nem helytálló, az saját újítási szabályzatával ellentétes.

2./ Nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy az 1974 évi újítási javaslat eredetileg tartalmazta annak a 500 méteres vonalszakasznak a felbontását is, amely a felperesi javaslatban is szerepelt. Az 1974 évi javaslat ugyanis nem volt megvalósítható és az eredetileg kiadott bontási engedélyt éppen azért módosították, mert a javasolt vonalszakasz a másik iparvállalat miatt nem volt elbontható. Ezen résznek a bontását csak a felperesi javaslat tette lehetővé, a Bánya Vállalat iparvágányának bővítési munkáival kapcsolatban az 1974 évi javaslat pedig erre nem vonatkozott. így helyes a szakértőnek az a megállapítása, hogy az ezen vonalszakasz elbontása kizárólag a felperesi újítási javaslattal hozható okozati összefüggésbe.

Helyesen.állapította meg az első fokú bíróság a díjazás mértékét is. Rámutat a Fővárosi Bíróság arra, hogy az alperes az 1974 évi másik újítást б %-оэ dijkulcs figyelembevételével díjazta, így a lényegesen színvonalasabb és nagyobb hasznot eredményező felperesi újítás esetében a 4 %-os dijkulca teljes mértékben megalapozott.

A Fővárosi Bíróság ezért az első fokú bíróság Ítéletét a fenti indokolással kiegészítve helyben hagyta. /Festi Központi Kerületi Bíróság 2. P. 70 008/1920/17 sorszámú, Fővárosi Bíróság 49. Ff. 27 280/1980/2 sorszámú, 1981. január 7-i Ítélete/.

104