Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

I. rész. Az újítások jogi szabályozása - I. Bevezetés

egyesületeket is/ kötelesek — az e rendeletben meghatározott keretek között » az ujitómozgalmat szervezni, az újítások bevezetéséről és széleskörű elterjesztéséről gondoskodni, az újítókat erkölcsi és anyagi elismerésben részesíteni."

Azok az alapelvek, amelyek az újításokkal kapcsolatos jogviszonyoknak uj szabályozását. a gazdasági irányítás uj rendszerének bevezetésével /1968. január 1./ szükségessé tették, változatlanul érvényben vannak.

Vizsgáljuk meg ezért, melyek azok az alapelvek, amelyek ezt a sajátosan magyar szabályozást meghatározták, mert a kormányrendelet megértése, a jogszabály helyes értelmezése, az újításokkal kapcsolatos iparjogvédelmi munka színvonalas ellátása csak igy biztosítható.

A leglényegesebb három szempont amely az egész szabályozást meghatározza:

1. / a gazdálkodó szervezet önállóságának az elve,

2. / az egyéni /ujitói/ és csoport /gazdasági szervezeti/

érdekek elismerése, valamint

3. / ezen érdekek, és az össztársadalmi./népgazdasági/ érdekek közötti összhang biztosítása.

Az MSZMP Központi Bizottságának 1963» július 6-i határozata leszögezi, hogy a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben. A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás, amelynek hozzá kell járulnia a vállalati és népgazdasági érdekek jobb összehangolásához, ösztönözniük kell a vállalatok dolgozóit a jövedelmezőség fokozására, elő kell segíteniük a jövedelmek teljesitmények szerinti elosztását.

A vállalati önállóság elvéből következik, hogy a kormányrendelet - mint "keretjogszabály" csak általános elvi iránymutatást ad: a gazdálkodó szervezeteknek maguknak kell az ujitások rendjét megszervezniük, a.javaslatok bejelentésének, elbírálásának, díjazásának stb. szabályait megállapi-3