Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

I. rész. Az újítások jogi szabályozása - I. Bevezetés

taniuk, "újítási szabályzatot" kell készíteniük.

Az újítási szabályzat - a szövetkezeti alapszabályhoz hasonlóan - olyan belső szabály, amely a gazdasági szervezet és az ujitó jogviszonyában éppúgy irányadó, Dint maga a kormányrendelet.

Felmerül a kérdés, hogy jogszabály-e az újítási szabályzat, előírásai milyen körben hatályosainak. A bírói gyakorlat értelmében ez olyan belső szabályozás, amely csak abban a körben érvényesül, amelyet a jogszabály - elsősorban az újításokról 3zóló kormányrendelet - meghatároz.

Ebben a körben viszont "jogszabály jellegű" /normatív/, tehát mindenkire, a gazdálkodó szervezetre és az újítóra egyaránt kötelező és jogvita esetén a bíróság is irányadónak tekinti. Ez a kötelező erő azonban csak addig érvényesül, amíg az újítási szabályzat előírása nincs ellentétben magával a kormányrendelettel, nem ütközik magasabb!endü jogszabályba.

A jogszabállyal ellentétes belső norma ezért érvénytelen. Ezt az álláspontot fejti ki elvi éllel a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság 4/I97O számú Polgári Kollégiumi állásfoglalása:

Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet belső normája /alapszabály külön szabályzat/ jogszabállyal ellentétben áll, a bíróságnak nem a belső normát, hanem a jogszabályt kell alkalmaznia.

Jogrendszerünkben sajátos szerepet töltenek be az "irányelvek". Ezek nem jogszabályok, hanem egy-egy jogágazat fejlesztése, a jogalkalmazás mód ja.tekintetében adnak eligazítást, állítanak fel kívánalmakat. Ezért még normativ szabályoknak sem tekinthetők; tartalmilag az irányelvekkel összhangban álló intézkedésekben öltenek testet. Segítenek, hogy a gazdaságirányítás alapelvei, valamint a jogszabály hatályoeulásávai kapcsolatos társadalmi elvárások valóra váljanak. A gazdaságirányítás uj rendszerének bevezetése