Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Árujelzők

tőnek minősül a más képmásával vagy hangfelvételével való viszszaélés, jogosulatlan felhasználásuk, sokszorosításuk. Mindezekre tekintettel zárja ki a védjegytörvény az ilyen megjelöléseket az oltalomból. Magától értetődő, hogy a jogosult hozzájárulása esetében - akár névről, akár képmásról, vagy hangjáról van szó - nincs akadálya a jogszerzésnek.- A közismert_védj_e£yek_oltalma

Annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy a védjegytörvény hatálya csak a lajstromozott megjelölésekre terjed ki, vagyis, hogy védjegynek csak a szabályszerű lajstromozással oltalom alá helyezett megjelölések minősülnek, az u.n. közismert védjegyek oltalmát ennél bizonyos értelemben tágabban fogja fel védjegytörvényünk. Az ilyen védjeggyel azonos, vagy az ilyennel összetéveszthető megjelölést ugyanis kizárja az oltalomból, akkor is, ha az országban nincs lajstromozva. Széles körben ismert, nagy hírnévnek örvendő védjegy jogosulatlan alkalmazása ugyanis a vásárlók félrevezetésének fokozott veszélyét rejti magában, hiszen ahhoz különleges jó képzetek fűződnek. A jogosulatlan használat jelentősen rontja a közismert védjegy jó hírnevét is. Közismertnek az országon belül széles körben ismeretes védjegyek minősülnek. Azt, hogy egy adott védjegy közismertnek tekinthető-e, a konkrét esetben mérlegeli és dönti el az iparjogvédelmi hatóság.

Amellett, hogy e védjegyekkel kapcsolatban a kizáró ok akkor is fennáll, ha az országban nincsenek lajstromozva, az értelmezés egyéb vonatkozásban is tágabb, bármilyen termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban tesznek közismert védjeggyel összetéveszthető megjelölésre vonatkozó bejelentést, az oltalmat el kell utasítani, tehát nemcsak azonos vagy hasonló áruk esetében.

Az áruk - vagyis a bejelentés árujegyzékében feltüntetett termékek és/vagy szolgáltatások - vizsgálatéra,

4580

14