Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Versenyjog

-с ári tiros serre se £ t irte minden jelentős tisztességtelen verseng elle­ni törvény tartalmaz rendelkezéseket az ipari (üzemi) titkos jogellenes módón való megszerzése és felhasználása ellen. Ezt a tilalmat a magyar TYT 15. §-ában is megtalálhatjuk a követ­kezőkben: 3 részletes szabályozás azonban nem foglalja magában az ipari titok fogalmának konkrét meghatározását. A vállalati (ipari) titok jellegzetesen munkajogi meghatározású a magyar jogban: az állami vállalatok vezetői, alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott üzemi titkot megtartani. Nem közölretnes illetéktelen személyekkel olyan adatot, amely munkakörük be­töltésével összefüggésben jutott tudomásukra és amelynek közle­se a vállalatra, vagy más személyre hátrányos következmények­kel járaat. A jogszabály a fogalom körülírását nem tartalmazza, csupán a vállalatok igazgatóit hatalmazza fel arra, nogy az üzemi titok fogalmi körébe eső adatokat megnatár оzz&k és azok megtartását a dolgozók részére előixják. (Kt.7. 35- § /2/ bek.' 4580 "Verseny céljára senkinek sem szabad a neki elárult, vagy a törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütköző bármely más módon tudomására jutott üzleti vagy üzemi 'eljá­rási, gyártási) titkot a maga vagy más javára fel­használni. Annak, akire az üzleti érintkezésben mű­szaki jellegü mintát vagy utasítást, igy különösen rajzot, modellt, szabást vagy vényt bíztak, nem sza­bad azt verseny céljára sem a maga, sem más javára felhasználni. A szolgálati, vagy társas viszony tar­tama alatt nem szabad az alkalmazottnak vagy üzlet­társnak az e minőségénél fogva megtudott avagy reá bizott üzleti vagy üzemi titkot elárulni, vagy azt verseny céljára a maga vagy más javára felhasználni."

Next

/
Thumbnails
Contents