Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Versenyjog

A fogalmi meghatározást illetően nézetem szerint a titoksértést egészen tág értelemben kell felfogni. Ilyen cse­lekménynek kell minősiteni a vállalati bizalmas adatok meg­szerzését, továbbítását, bármilyen publikálását és illetékte­len személyek részére való átadását. A vállalatok által bizal­masan őrzött adatok igen jelentős részét képezik a szakmai te­vékenységre vonatkozó adatok, információk, a gyártásra, a technológiára vonatkozó műszaki előirások, receptek, stb. Ezeknek az adatoknak nagy része a vállalatok jelentős gazda­sági értékét képező know-how fogalmával azonos (PTK 86. §). Az ipari titkok különböző fajtái között a legjelen­tősebb helyet a kutat ássál elért ipari titkok foglalják el. Ezek a vállalat számára talán legértékesebb információk, hi­szen az ilymódon elért uj műszaki eredmény, tudományos adat mögött rendkivül nagy anyagi befektetés, sok ráfordított idő és munka rejtőzik. Kodifikéció szempontjából azonban a kutatá­si titkok megkülönböztetése egyéb üzemi titkoktól annyiban is indokolt lehet, hogy ezek a szolgálati titok fogalmát is ki­merítik és ezért jogtalan, hogy erkölcstelen utón történő fel­­használásukat különösen hatékonyan kell szankcionálni. Az üzemi titoksértés a dolog természeténél fogva ezáltal lesz versenyjogi kategória és azzal kerül a tisztes­ségtelen verseny elleni küzdelem hatókörébe, hogy az ipari titkok ^elhasználása elsősorban a versenytársak részére jelen­tős és ezeknek az adatoknak megszerzése a versenytársakat arra ösztönzi, hogy rövidebb utón nagyobb gazdasági eredményt érje­nek el. Ami a titoksértés módszereit illeti, a szocialista gazdasági rendszerben dolgozó állami vállalatoknál főleg az alkalmazottak által elkövethető esetek nagyobb jelentőségűek, mert a munkaviszony, az adott munkakörben és beosztásban el­sajátítható műszaki eljárások ismerete adhat alkalmat ilyen cselekmények elkövetésére. 4580 122

Next

/
Thumbnails
Contents