Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Versenyjog

Hazánk évtizede Iliiéi ezelőtt csatlakozott az ipari tulajdon védelmére alakult Párizsi Uniós Egyezményhez, igy annak törvénybe iktatásával (első Ízben az 1929» évi XVIII. tv. a hágai szöveg alapján) a versenyt érintő általános rendelkezések hatályba léptek és ezek megtartására nemzetközi vonatkozásban is kötelezettséget vállaltunk.

A Párizsi Uniós Egyezmény 10. cikke azt a kötelezett séget tartalmazza, hogy az Unió országai kötelesek az Unió hatálya alá tartozók számára a tisztességtelen verseny ellen hat hatos oltalmat biztosítani. E fő elvi megállapítást követően szabályozza az egyezmény, hogy tisztességtelen versenyt valósit meg minden olyan cselekmény, amely az ipar vagy kereskedelem tisztes szokásait sérti.

Tilosnak minősít az egyezmény különösen minden olyan természetű cselekményt, amely bármilyen módon alkalmas arra, hogy valamelyik versenytárs telepével, áruival, vagy ipari ill. kereskedelmi tevékenységével összetévesztésre vezessen. Tilos továbbá minden, a kereskeielmi tevékenység folytatása során hasznait olyan hamis állítás, amely valamelyik versenytárs telepének, áruinak, vagy ipari, ill. kereskedelmi tevékenységének hírnevét csorbíthatja.

Az első világháborút lezáró 1920. évi békeszerződés kötelezte az Osztrák-Magyar Monarchia dunai területén létesülő uj országokat a verseny jogi szabályozására. Ez az intézkedés nagy részben a győztes hatalmak piaci érdekeit szolgálta és ennek megfelelően készült el a század első felében az 1923» évi V. törvény a tisztességtelen versenyről (a továbbiakban: TVT.). A két világháború közötti időben a törvény ellátta a tisztességtelen versenyt elhárító szerepét, de a tőkés társadalmi berendezkedésnek megfelelően szinte kizárólag a termelők és a áereskedők szempontjait tartotta szem előtt és az ő érdekeiket védelmezte főleg egymással szemben. A második világhá- 4580

i. A verseny jogi szabályozása

110