Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
D) Szabadalom megsemmisítése és korlátozása
érvényesülő műszaki hatáságak az összegezésével, haneir ezen elemek sajátos együttalkalmazásához kapcsolódó, ebből eredő többlethatást, valamilyen aj műszaki hatást jelent. Szabadalom megsemmisítési perben a megsemmisitést kérő fél tartozik bizonyítani, hogy a szabadalom tárgyának az alkalmazásából eredő műszaki hatások korábban ismert és külön-külön alkalmazott egyes megoldási részelemekhez is hozzákapcsolódnak, függetlenül az 1. igénypont által meghatározott együttalkalmazást ól. A szabadalmas a megsemmisítési eljárás során aj igénypontsorozatot nyajtott be. Az Szt 49*§-ának /1/ bekezdése értelmében a közzétételt követően az igénypontmódositás az oltalmi kört nem bővítheti. Az oltalmi kör bővítését azonban nem lehet formálisan vizsgálni. Tartalmilag az igénypontmódositás akkor jelenti az oltalmi kör bővítését, ha ezáltal a szabadalmi oltalom olyan megoldásra is kiterjed, amelynek a védelmére az eredeti igénypont nem volt alkalmas. Ha a módosítás az igénypont jellemző részét aj jellemzőkkel egészíti ki, és ezek az aj jellemzők teszik lehetővé a szabadalmi oltalmat, akkor ezeknek az aj jellemzőknek a felvétele tartalmilag nem szükitő, hanem bővitő jellegű (Pkf IV 2U 982/1978). Ebből a szempontból kellett volna megvizsgálni, hogy az ellenérdekű fél által kért igénypontmódositás valóban korlátozást jelent-e vagy a korábbi szabadalmi főigénypont által nem védett megoldást kiván oltalom alá helyezni. Vitás volt az eljárásban a szabadalom által védett megoldás haladó jellege is. Az összehasonlitásnál nem az elavalt gőzkazánt, hanem a korszerű léghevitőket kell figyelembe venni. A haladó jelleg megállapítása nem könyvszakértői kérdés. Nem a találmány alkalmazásával kapcsolatos vállalkozásból eredő üzleti hasznot kell vizsgálni, hanem a megoldás valamennyi hátrányát és előnyét egységben kell vizsgálat alá vonni. (Legfglsőbb Bíróság Pkf IV 21 ..549/1979/8) 46 4689