Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

Fények a sötétség századaiban

Vizikerékkel hajtott fűrész WUars vázlatkönyvéből

erővel, taposókerék: segítségével hajtották meg. A stettini Szent Jakab templom padlásán még a háború előtt látható volt egy taposókerékkel hajtott emelőmű, amit az építkezéskor meghagytak, hogy javítások során kéznél legyen.

A középkor gótikus katedrálisainak megtervezése kiváló tudású mérnöképítészekre vall. A bécsi Szent István templom 1144-ben, a párizsi Notre Dame 1163- ban, a magdeburgi 1208, a rheimsi 1212, a londoni 1245 körül épült. Csupán a véletlenen múlt, hogy pár tervrajz fennmaradt. A kölni dómnak, melynek toronyépítkezése 1245-ben kezdődött, egyik tervrajza megmaradt (1814-ben egy darmstadti vendéglő csomagolópapírjai között találták meg), majd két évre rá Párizsban találtak hasonlót. A középkori építőmesterek tudását az alkotáson kívül rajzaik is mutatják. A századok folyamán rengeteg rajzremek pusztult el, csupán hanyagságból elkallódtak, tüzelőnek, csomagolóanyagnak használták a technikai és művészi alkotások terveit. Háborúk, városégések, fosztogatások során is sok vész el, de hanyagságból jóval több pusztul. Sajnos, ez a folyamat napjainkban is tart. Bár újabban törvény is védi a műszaki emlékeket.

A gótikus egyházi építkezésekről egy kiváló mestertől több rajz is megmaradt: a ciszterci rend építőmestere, Wilars de Honnecourt talán rendjének megbízásából 1245 körül végigutazta Európát, s utazása közben feljegyezte élményeit, amin a középkori építőmester természetesen építészeti és technikai élményeket értett. Vázlatkönyve a francia forradalom alatt került elő: ívnagyságú, kb. 30 lap terjedelmű füzet, finom bőrbe kötve. (Jelenleg a Nemzeti Könyvtárban őrzik. Számos facsimile kiadása van.) Vázlatkönyvének első szavaiból a középkor szól: Wilars kéri azokat, akik a könyvben tárgyalt különféle területeken működnek, imádkozzanak lelke üdvösségéért és gondoljanak rá. Több műtörténész úgy gondolja, hogy a budavári Mátyás templomot megelőző középkori katedrálist Wilars kezdte építeni, vagy az ő tervei alapján fogtak hozzá.

84