Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - Róma
hajókon — a támadóra legalább akkora veszélyt jelentett, mint a megtámadottra. Mit csináltak közben az evezó'srabszolgák? Könnyen megeshetett, hogy az egymással szemben felvonult hajók evezősei valamikor egy vezér alatt, egy hadseregben szolgáltak. A harc kimenetele tehát egyik fél evezó'sei számára esetleg a szabadulást jelenthette, illetve ha visszakerült saját hadseregébe, mint harcosra mégis valamivel jobb sors várt, mintha az evezó'spadhoz láncolva kell tovább élnie. A római csatahajókon tömérdek ember szorongott, az élelmezés, vízzel való ellátás nehezen történt. A hadimeneteket tehát ha csak lehetett úgy szervezték, hogy éjszakára partra szállhassanak, élelmezés és pihenés céljából. Róma idejéből egy luxushajó maradványai megmaradtak, és sok érdekes részletet árulnak el a kétezer év előtti hajózásról. A hajót Caligula császár építtette. Caligula 38 körül sok ostoba, kimondhatatlan áldozatba kerülő értelmetlen építkezést, technikai vállalkozást rendelt el. A Palatínusról a Fórumon keresztül fahidat építtetett, csak azért, hogy a kapitóliumi Jupiter-templomba a legrövidebb úton jusson el. Saját magát az istenek földi helytartójának tartotta, és ezért a néptől minden áldozatot megkövetelt. A nápolyi öbölben 2000, tulajdonosaitól elrekvirált kereskedelmi hajót lehorgonyoztatott, fedélzetükre óriási hajóhidat építtetett, s a hídon lóháton nyargalászott. A bolond ötlet Tiberius nagybátyjától származott, aki látva Caligula gyengeelméjűségét, kijelentette, hogy „Caligula éppoly kevéssé lesz császár, mint ahogy versenykocsiban sem fog a baiaei öböl fölött lovakkal nyargalni.” Lám, Caligula megmutatta, mégis megteszi. Azzal, hogy azután a gabonáshajók kiesése miatt Rómában éhínség tört ki, nem sokat törődött. Egyiptomból Rómába szállíttatott egy nagy obeliszket. A kőkolosszus szállítására 2500 tonna teherbírású hajót építtetett. A hajó fenékterébe lencsét rakatott, hogy a hajó állékonyságát biztosítsák. A hajóárbocot négy férfi összefogva tudta csak átkarolni. Az obeliszket Julius Caesar tiszteletére Nero cirkuszában állították fel. A 25,5 méter magas, 487 tonna súlyú kőoszlop partra vontatásához, beszállításához és felállításához húszezer embert kellett munkába állítani. Később, Róma elfoglalásakor ezt az egyetlen oszlopot nem döntötték le. Később a Szent Péter templom elé szállították, s ma is ott látható. Az obeliszket Rómába szállító hajót Claudius Ostia kikötőjében elsüllyesztette, s kővel körülrakva világítótorony alapozásához használták fel. Caligula császár a Nemi-tavon hajókat építtetett, és ezeket az akkori technika minden eszközével felszerelték. A hajók voltaképpen mulatóhelynek készültek. A maradványok között bronzgolyókat találtak, ezeken nehéz berendezések, talán színpad vagy a császár trónusa fordult el. A hajófenékben összegyűlő vizet serlegfelvonóval emelték ki, és használtak dugattyús szivattyúkat is. A 39-ben épült hajón meleg fürdő, földdel töltött ládákban gyümölcsfák, szőlőlugasok várták a látogatót. A tóban elsüllyedt hajókat többször megkísérelték kiemelni (1446-ban próbálták 76
