Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - Róma
hogy az alagút tervezése mesteri módon történt, de építésekor — modern kifejezéssel élve — jelentékeny panamázás folyt. A levezető' alagút építésekor a rómaiak állítólag 30 ezer munkást foglalkoztattak 11 évig. Az alagút kitűzése kitűnő eljárással történt. A táróból negyven aknát hajtottak a külre, ezeken át szállították ki a kőzettörmeléket, majd ugyanezeken át szellőztették a folyosót. Legnagyobb szabású római építkezés kétségkívül a birodalom határait védő nagy Limes, vagy határerődítés volt. A Duna mentén is végigvonult s átkelőhelyek vezettek belőle a „Barbaricumba”. Őrtornyok sora vigyázta a birodalom biztonságát. A Limes számos emléke megmaradt nálunk is. Legtökéletesebben Németországban a Duna és Rajna között tárták fel, egyes részeit teljesen rekonstruálták. A Limest a római hadsereg általában úgy hagyta el, hogy a barbárok csak az üres, felgyújtott erődítményekbe sétálhattak be. A visszavonulók, amit lehetett persze elvittek. Az 548 km hosszú Duna—-Rajna vonalon 1000 őrtornyot, 100 nagyobb erőd maradványait találták meg. A betemetett erődkutakból sok kisebbnagyobb tárgy került elő. Még fogaskerék is volt a limlom között. Saalburgban egy kútban kihajlított fogú fűrészt találtak. Kovácsüllőt is hajítottak a kútba, úgy látszik, nehéznek tartották az elszállításra. Ajtózárak, zárrugók, fémedények, kulcsok, gyűrűk, tűzkövek és elsorolhatatlanul sok egyéb tárgy került a kutató régészek kezébe, amit évekig tartó munkával feldolgoztak és tudományos folyóiratokban közöltek. A római technika egyik igen érdekes emléke a római Pantheon bejáratát fedő tetőszerkezet. Apollodoros, Traianus, majd Hadrianus építészmérnöke építtette 130-ban. A legmeglepőbb ebben a tetőszerkezetben: bronzból kovácsolt összeszegecselt bronzgerendákból kiképzett rácsos tartó, amilyenhez hasonlót csak a XIX. században építettek acélból. A tetőszerkezetet 1450-ben Leon Battista degli Alberti reneszánsz építőmester lerajzolta. Az ő rajzáról ismerjük. A 230 tonna súlyú bronzszerkezetet VIII. Orbán pápa, akinek idejében Galilei az Inkvizíció elé került, protestáns háborútól félve leszereltette, és ágyúkat öntöttek belőle. Más forrás szerint Bernini a Szt. Péter templom főoltárának baldachinját ebből a bronzból készíttette. A Pantheon érdekes építészeti emlék. Boltozata egészen kivételes mérnöki leleményre vall, tetején kör alakú nyíláson át az ég látszik, a boltozat óriási súlyát beépített üreges cserépszekrények könnyítik. A Pantheon építőmestere, Apollodoros száműzetésbe kerülve elvonultságában haditechnikai művet írt, ebben az ostrom és védelem technikáját nagy részletességgel tárgyalta. Elmondotta, miként lehet várfalakat aláaknázással megsemmisíteni, milyen vetőhidakat, faltörő kosokat, ostromlétrákat, hadihidakat és várárok víztelenítő berendezéseket lehet használni. Tűzoltó felszereléseket, kézi vízipuskákat tervezett. A milliós Róma tűzoltói részére fecskendőt épített, amivel állítólag Augustus császár 21, és Traianus 18 méter magas palotájának tetejéig tudtak fecskendezni. A rómaiak ismerték az esztergályozást. Esztergapad maradványokat azonban ez idő szerint nem ismerünk. Más római szerszámgépekről nincs tudomásunk. 68
