Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - Róma
Vitruvius az első században, Julius Caesar és Augustus császár uralma alatt élt, megbecsült építész és neves író volt. Augustus testvérének, Octaviának kérésére nyugdíjat kapott, amit csak nagyon kevesen mondhattak el a régi Rómában. A „nyugalom” idejét könyvének megírására fordította, ezzel örökítette meg nevét. Műve, a De Architectura i. e. 35-ben készült el. Vitruvius tíz könyve — illetve könyvének tíz fejezete — az akkori mérnöki feladatokat mind felölelte. Jól ismerte a kisebb római és a görög műszaki íróknak műveit, és a régebbi könyvekből sokat merített. Számos fordítás készült, új magyar is, tehát könnyen hozzáférhető. Nagyon figyelemreméltó, amit Vitruvius könyvében a mérnököktől megkívánt műveltségről mond. „A mérnöknek — mondja Vitruvius — tehetségesnek, műveltnek kell lennie, mert ha a tehetség nem párosul a műveltséggel, a mérnök nem lehet igazi művész. Legyen járatos a stilisztikában, tudjon jól rajzolni, járatos legyen a geometriában, optikában, értsen a számtanhoz, legyen történelmi műveltsége és tanulmányozza a filozófiát. Értsen az orvostudományokhoz, ne legyen idegen számára a hangtan és jogtudomány sem, sőt csillagászati ismeretekkel is rendelkezzék. Azért legyen járatos a stilisztikában, hogy írásbeli jelentéseket, emlékiratokat tudjon készíteni; rajztudás azért szükséges, hogy elképzeléseit meg tudja tervezni. A mérnöki munka legfontosabb segédtudománya a geometria, tudja tehát kezelni a vonalzót és körzőt, hogy metszeteket, alaprajzokat, perspektivikus látrajzokat tudjon készíteni. Az optikát ismernie kell, hogy helyesen tudja az ablakokat elhelyezni, a számtan a költségvetések elkészítéséhez szükséges. Ha épületein az építész díszítéseket alkalmaz, azok jelenlétét igazolnia kell, ami történelmi ismeretek nélkül nem lehetséges. A filozófia teszi teljessé a mérnök műveltségét. A természeti jelenségekkel tisztában kell lennie, hogy a vízvezetékek esését, kanyarulatait ismerje, tervezni tudja és figyelembe tudja venni a légáramlatokat. Ismerje Ktésibiosz és Arkhimédész műveit, amelyek a mérnöki művészet legfőbb forrásai.” „Az építésznek zenéhez kell értenie, hogy a ballistákban, és más hadigépekben jelenlevő feszültségeket, rezgéseket megismerje... A gyógyítás tudományát is ismerje, másként a munkahelyek egészségügyi viszonyait nem tudja megítélni, s nem tud egészséges lakóhelyet építeni. A csillagászatból ismerje az égi mozgások törvényeit, a napfordulókat, a napok beosztását, mert enélkül nem érthet az órákhoz... ” Érdekes, amit Vitruvius az építész tulajdonképpeni feladatairól mond. Az architektúra három részre oszlik, mondja, építésre, órák készítésére és gépek tervezésére. Az építészet egyrészt városfalak, másrészt nyilvános terek és épületek emelésével foglalkozik. A nyilvános, illetve középítkezéseket védelmi, vallási és általános célból végzik. A védelmi építkezés kapuk, tornyok és falak építésével foglalkozik, hogy azok az ellenség rohamának ellenálljanak... Az épületek szilárdak, célszerűek és szépek legyenek. így Vitruvius, aki a mérnököknek okos tanácsokat ad. Ismerteti még a görög Ephezoszban hozott bölcs törvényt is, mely az építészeti költségvetések elkészítéséről szól. Elmondja, hogy a tervezőnek a költségösszeget előre meg kell adni a rendelőnek. Ha költségei a tervezettel egyeznek, megjutalmazzák az építészt, de 64
