Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - Róma
ha az építés 25 %-kal többe kerül az előirányzottnál, a többletet a vállalkozónak saját vagyonából kell fedeznie. A józan intézkedésből az is következik, hogy az építészeket általában vagyonos embereknek ismerték... Róma technikája A római út, a római hatalom és műszaki tudás jelképe. A római birodalom már régen megszűnt, amikor útjait még mindig használták. Számos helyen modern utakat, vasutakat építettek rá. Arányait mutatja, hogy Skóciától a Közel-Kelet városaiig modern utakon lehetett utazni. Az épített utat latinul „stratum”-nak nevezték. Az utakat, ha csak lehetett vízszintesen, vagy nagyon enyhe lejtőkkel vezették. Inkább mély bevágásokat, magas töltéseket és hidakat építettek, hogy a meredek útszakaszokat mellőzhessék. Az úttest vastagsága gyakran elérte az egy métert. Alul darabos, zúzott kő feküdt, esetleg habarcsba ágyazva. Felületét sokszögű, nagyméretű kövek burkolták. Az út mentén árok húzódott, a gyalogosok számára keskeny padka volt a kocsiút mentén. Ha nagy forgalomra számítottak, a gyalogutat is burkolták. Ha mocsarakon kellett az utat átvezetni, gerenda-alépítményre fektették. Az utak mentén mérföldkövek álltak. Az 0 jelzésű mérföldkő Rómában állt a nagy Forum bejáratánál. Augustus császár színaranyból készíttette el. A birodalom úthálózatát térképek tüntették fel. A római Pantheonban hatalmas bronzból készült térképen bárki megnézhette, merre haladnak a birodalom útjai. Használatra készítettek pergamenre rajzolt térképeket is. Ilyen a híres Tabula Peutingeriana. Felfedezőjéről Peutinger Konrad augsburgi tudósról nevezték el. Római régiséggyűjteményekben kiállítják a másolatát. Tulajdonképpen útvonalvázlat, melyen irányjelzés nélkül leolvasható egyes helyek egymástól való távolsága, a pihenő, lóváltó stb. állomások, városok neve. A rómaiak útjai mesterien épült hidakon vezettek át. A hídépítésnek Itáliában ősi hagyományai vannak. A rómaiak előtt az etruszkok boltozott hidakat építettek, sírkamráikat is boltozva építették. A boltozatépítést megelőzte a faszerkezetek építése. Az antik Rómában i. e. 625-ben építették az első nagyobb, faszerkezetű hidat, a Pons Subliciust. A római hőstörténetekben szereplő Horatius Cocles ezt védte egyedül, míg mögötte bajtársai felszedték a pallókat. A régi római hidak legfőbb felügyelője, építésének irányítója a Pontifex Maximus, Legfőbb Hídépítő címet viselte (pons = híd). Ő volt egyébként a római vallás főpapja, és ez a hivatal a 382. évig fennmaradt. Ekkor a Pontifex Maximus címet a császár vette fel. A legelső híd, a Pons Sublicius, sokáig fennállt, többször átépítették, s csak 791-ben, miután árvíz ledöntötte, hagytak fel újjáépítésével. 5 Korok, gépek, feltalálók 65
