Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - görögök
készült műszer. (Geminosz görög csillagász Rómában élt, a Csillagászat elemei c. könyvét többször kiadták, így Párizsban 1630-ban és 1819-ben. Ő már megsejtette, hogy a csillagok nem egyforma távolságra vannak tőlünk.) 1955-ben egy angol kutató, Derek J. de Solla Price újból tüzetesen tanulmányozta és rekonstruálta a készüléket. A szekrényben elhelyezett készülék bronz csapágylemezekből, fogaskerekekből, egymás mellett elcsúszó beosztott ívekből, tengelyekből állt. A lemezeken használati utasítás feliratának nyomai látszottak. A fogaskerekek osztása, pontossága meglepően finom kivitelű. A kutatók véleménye szerint az érdekes mechanizmus csillagászati óra lehetett, a Nap, Hold, csillagok mozgását utánozta, s legfontosabb célja az volt, hogy megadott időpillanatban a bolygóhelyzetet megmu- Az “ntykhytherai telet rekonstrukciója tassa. Technikailag ilyen szerkezet készítése ma sem könnyű, de az ókori műszerész középen forgó nagy fogaskerékkel és e körül gördülő kisebb fogaskerekekkel megoldotta a feladatot. A készülék számlapja az Állatöv jegyeit, a Nap látszólagos évi mozgását, az ismertebb csillagok keltét és nyugtát mutatta. A készülék pontosságára jellemző, hogy például az egyik ívdarabon 45 foknyi osztás látható, ezen csupán egy fok negyedrészének megfelelő tévedés vehető észre, ami a kétezer év előtti műszerkészítőnek igazán becsületére válik. Két csúszó osztályzat egymáshoz képest elfoglalt helyzetéből kiszámították, hogy a készülék i. e. 80-ban készült — az akkori „égi helyzetinek felel meg —, esetleg valamivel régibb, vagy fiatalabb. (Más irányú számítások szerint időszámításunk 40. événél nem korábbi időből való.) Biztosra vehető, hogy az i. e. 80. évben állították be utoljára. Egy kitört fog javítása is jól látható, a helyreállítás pár évvel az eredeti üzembe helyezés után történt, ami után még 30 évig használták. Gondolnivaló milyen alapos munkát kívánt a lelet áttanulmányozása. A fentieken kívül még sok más érdekes adatot kiolvastak a töredékekből. Ma még nem lehet tudni, hogy a bolygóállásokat jelző planetárium-óra volt-e, és asztrológiai céllal készült, vagy esetleg más feladata is lehetett. A keletkezés időadata nagyjából egyezik Hérón életidőszakával. Talán kalózhajó zsákmányolta, talán kereskedők vitték Rómába; ma már nehezen lehetne eldönteni. A legérdekesebb az egész leletben a következő. Az antykhytherai lelet magas fokú matematikai, csillagászati ismeretek alapján megtervezett finommechanikai remekmű roncsa. Egészen bizonyos, hogy nem az első a maga nemében, hanem hosszú fejlődés eredménye. Ebből pedig mi következik? 58
