Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - görögök
dobni. 88 cm hosszú nyilat 370 méterre röpített. Volt olyan nagyméretű hajítógép, amely 26 kg súlyú kó'golyót 360 méterre dobott. A késó'bbi római ballisták semmiben sem különböztek a görögökéitó'l. A torzos — megcsavart kötéllel, hajjal, bronzrugóval — működő hajítógépeknek merev karja van, a kötél rugózik. A kínaiak, asszírok hadigépeiben a kar maga rugózott. A rómaiaktól ballistáknak nevezett hajítógépek évezredeken át működésben maradtak. Amikor a rómaiak Karthágót elfoglalták, 2000 kővetőgépet zsákmányoltak. Már régen dörögtek az ágyúk a csatatereken, amikor 1588-ban Ramelli mechanikai könyvében mint fontos hadieszközök szerepelnek. Óriási előnyük volt, hogy ács-bognármunkával gyorsan, bárhol előállíthatták őket. Az antykhytherai lelet Századunk elején, a kis Antykhythera-sziget közelében görög szivacshalászok a tenger fenekén ókori hajóroncs maradványait találták meg. Búvármunkával szobortöredékeket, cserepeket hoztak fel. Közöttük három, felismerhetetlenségig szétmaródott bronzdarabot is találtak. Szobortöredéknek gondolták a leleteket, azért egyelőre félretették. A töredékek megszáradása után kiderült, hogy fokbeosztások, ívdarabok, betűk, számok nyomai láthatók a roncsokon. Tudósok meg- Az antykhytherai lelet vizsgálták a töredékeket és úgy találták, hogy ókori hajózási műszer roncsai kerültek elő. Hogyan, miként használták, csak találgatni lehetett. Évekig tartó száradás után a darabok szétváltak. Kiderült, hogy az eredetileg fából való szekrény málladéka tapasztotta össze a fémalkatrészeket. A hajóroncsban talált szobortöredékek művészettörténeti elemzése úgy mutatta, hogy a műtárgyak i. e. 65 tájáról valók, s Rhodoszszigetéről Róma felé utaztak, amikor a hajótörés történt. A roncs írásjeleinek vizsgálata ugyancsak i. e. első századi eredetre mutatott. A kibetűzött feliratokból kihámozták, hogy Geminosz görög csillagász i. e. 77-ben összeállított naptárának adatai alapján 57
