Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

Az antik világ - görögök

AZ ANTIK VILÁG — GÖRÖGÖK

A Földközi-tenger medencéjében, a Balkán félsziget déli részén kialakult görög városállamok a klasszikus világ műveltségének, technikai alkotásainak számos, érdekes emlékét hagyták hátra.

A görög félsziget széttagolódó részei, mint az emberi kéz ujjai nyúlnak a tengerbe. A termékeny völgyeket sziklás hegyvidékek választják el: mezőgazdaság és élénk városi élet színterei a lapályok. A völgyek egymás között járható hegyi ösvényeken tudtak közlekedni, de az igazi forgalom tengeren bonyolódott le, azért korán kifejlődött a hajózás. Az ókori hajóépítés és legeltetés okozta azután a hegyek elkopárosodását. A hajóépítéshez szükséges fa miatt az erdőket letarolták, a sarjadó erdőre hajtott juhok, kecskék a növényzetet elpusztították, s a termőtalajt az esővíz lehordta. A görög föld máig tartó szegénységének ez egyik s legfőbb oka.

A görög városokat közművekkel, védőfalakkal kellett ellátni, ami számos nagy mérnöki vállalkozással történt. A műszaki tudományok alapja, a geometria, matematika az ókori Görögországban nagy fejlettséget ért el, és hozzájárult a technikai alkotások létrejöttéhez.

Az egyiptomiak matematikai ismereteit görög földre állítólag a milétoszi Thalész (kb. i. e. 624—547) vitte be. Egyiptomban járva megmérte a piramisok magasságát, a róla elnevezett tételt máig tanítják a középiskolákban. (A kör bármely pontjából az átmérő bármely két pontjához húzott egyenesek derékszöget alkotnak.) A piramis magasságmérése roppant egyszerű eljárás. Thalész megfigyelte, hogy a letűzött bot árnyéka mely időpillanatban éppoly hosszú, mint maga a bot. Ebben a pillanatban megjelölte a piramis árnyékkúpjának csúcsát és az árnyék megmérésével megkapta a piramis magasságát. Thalészről úgy tudják, hogy olajjal spekuláló görög kereskedő volt, csillagászkodott, egyszóval antik, műkedvelő tudós volt.

Hérodotosz, az ókor legnagyobb történetírója és utazója (kb. i. e. 484-ben született s kb. 428-ig élt) elmondja, hogy a kisázsiai partok előtt levő Szamosz-szigeten hosszú alagutat építettek. Megarai Eupalinus „architektón” — építész — tervezte és építette. Az architektúra mint az építészetet megjelölő műszó akkor jelent meg.

46