Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Technikai kultúrák az ókorban
A Biblia gyakran emlegeti: „ne építs homokra”. A mondás nyilván egyiptomi eredetű, ahol a rosszul alapozott épületek, obeliszkek gyakran megsüllyedtek, sőt ledűltek. A nagy mérnöki-művészi alkotásokat illetően a „piramis korszak” után i. e. 1550 körül „obeliszk korszakiról is beszélhetünk. Ekkor állították a nagy, hieroglifákkal borított csúcsos obeliszkeket, melyek közül több Rómába is eljutott. A régi Egyiptomban a réz, arany, vas bányászata sok ezer rabszolgát foglalkoztatott. Bányászatuk emlékét nemcsak a régi tárók, lehordott dombok, ősi meddő- és salakhány ók jelzik, hanem egy régi papirusztérkép is, amit Torinóban őriznek. I. e. 1300-ból való és egy aranybánya környékét ábrázolja. Rajza fekete, betűi vörösek. Lecsorbult — lehordott — hegyeket, kutat, települést mutat. Bizonyos, hogy a felsőbb hivatalok megkapták a bányák rajzát éppúgy, mint a hadimenetek útvázlatait. A térképezés tehát már bizonyos fejlődési fokot elért, bár igaz, hogy a könnyen pusztuló papiruszra rajzolt térképek közül egyelőre csupán a jelenleg Torinóban őrzött került elő. Az egyiptomi földméréstudomány fejlettségét számos könyv igazolja. Ahmes i. e. 2000—1700 körül számolási táblázatokkal és mérési eljárások tüzetes leírásával ellátott mérnöki tankönyvet írt. Több nagy egyiptomi mérnökről tudunk. Egyik legnagyobbnak, Imhotepnek szobrát Berlinben őrzik. Apja is építőmester volt, Zoser fáraó (i. e. 2980) idejében, ő építette a nagy sakkarai lépcsős piramist. Állítólag ő vezette be a kőépítkezést, mert a kő „örök” építőanyag. Ha nem is örök, mindenesetre a gránit a legtartósabb építőanyag. Imhotep nemcsak a kőnek, a fának is nagymestere volt, azonkívül számos csatornát épített, és hozzájárult Egyiptom földjének termékennyé tételéhez. I. Amenophis (i. e. 1557—1501), III. Thutmosis és a híres Hacsepsut királynő Egyiptomi bányatérkép 42