Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
szerkezetű, jól festhető' fényes anyagot kapott. Ez volt az első műselyem; 1866-ban jelent meg vele. Számos nagy gyárat építettek, így nálunk is Sárvárott és Magyaróvárott. Legfőképp azért, mert a cellulózenitrát számos munkafolyamatban egyezett a lőporgyártással, és így a műselyemgyárakat könnyen lehetett lőporgyárakká átállítani. 1890-ben megjelent a rézoxidammóniák-műselyem. Óriási előnye a nitroműselyemmel szemben, hogy nem robban. Cross, Bevan és Beadle angol vegyészek kidolgozták a viszkózaeljárást. Nátronlúggal kezelt szénkéneges cellulózeoldat (cellulózxantogenát) alkotta a műselyemgyártás alapanyagát. Később a selyemszálat rövidre vágták, így kapták a rosszemlékű „műrostot”. 1869-ben egy német — Schützenberger —, majd 1879-ben két francia Franchimont és Girard — kidolgozták az acetátműselyem készítésének technológiáját. Jégecettel kezelt cellulózt acetonban oldották és szállá húzták. Ezek a műselymek a legutóbbi időkig keresett cikkek voltak, míg korunkban a teljesen szintetikus nylon, perion és más műszálak annyira előretörtek, hogy a cellulózműszálak lassú visszahúzódására lehet számítani, bár egyelőre például gyapjúhoz keverve még mindig nagy lehetőségeket rejtenek. A nitrocellulózból nemcsak műselyem készült, hanem a celluloid is, az első műgyanta, amit formába préseltek, játékokat, csörgőket, fésűt és még sok más holmit készítettek belőle. Ma már ez is a szintetikus műgyantáknak adja át helyét. A levegő felfedezése A levegő összetételét a XVIII. században kezdték megvizsgálni, de nyersanyagnak csak a XIX. század kezdte felhasználni. Sir William Crookes világhírű angol fizikus 1898-ban a brit mezőgazdaság és vegyipar, valamint a fegyverkezési ipar képviselői előtt „Gabonaprobléma” címen előadást tartott, és többek között ezeket mondta: „A világ gabonatermése a chilei salétromhelyzettől függ; világéhség következik be, ha nem sikerül a levegő nitrogénjét műtrágyázásra felhasználni.” A chilei salétromtól a fegyverkezési ipar is függött. A puskák, pisztolyok, ágyúlövedékek hüvelyeibe — patronjaiba — lőport töltöttek, a gránátokat sokáig lőporral töltötték, dinamittal robbantottak, salétromsavval készült a műselyem, celluloid, sokféle gyógyszer. Közép-Európa földjei kimerülőben voltak. Románia, Argentina, Kanada Észak-Amerika gabonaföldjei még évről évre növekvő hozamot biztosítottak ugyan, de Európa sűrűn lakott országai már csak műtrágyázással tudták földjeiket termővé tenni. Nitrogén-műtrágyát kellett valahonnét előteremteni a már ismert foszfátok mellé. Ez utóbbiakat Észak-Afrikából szállították. A chilei salétrom főanyaga, a nitrogén a levegőben mérhetetlen mennyiségben rendelkezésre áll, csak ki kell onnét vonni. 28* 435
