Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
Azóta a Hold kutatása során a Szovjetunióból felbocsátott Lunyik lefényképezte a Hold túlsó oldalát, az amerikai Ranger-program során számtalan televíziós felvétel készült a Hold felületére becsapódó űrhajón. Könyvünk befejezése idején sikeres kísérletek folynak a Holdra leszálló automatikus megfigyeló'állomás felbocsátására, és talán még ebben az évtizedben ember is leszáll a Hold felületére. A Naprendszer felkutatása is — mesterséges égitestekkel — megkezdődött. A Mariner megközelítette a Mars bolygót és felvételeket készített. Szovjet és amerikai űrhajósok kiléptek a világtér szédítő térségébe, s miközben messze lent a Föld hajlata látszott, feladatokat teljesítettek. Vállalkozásaik a jövő űrkutatási programjának előkészítését szolgálták. Pár évvel ezelőtt még bizonytalan volt, hogyan viseli el az ember a súlytalanság állapotát; ma úgy látszik, hogy az egészség nagyobb veszélyeztetése nélkül lehet az űrhajóban és azon kívül tartózkodni. A Naprendszeren túli világtér mesterséges égitestekkel való felderítése mai felfogásunk szerint nem századunk feladata, de a Kozmosz kapuja már megnyílt. K. E. Ciolkovszkij, az űrhajózás apja, tudományos előkészítője írta századunk elején: „Az emberiség nem marad örökké a Földön, hanem versenyfutásban a fénnyel és a térrel, először bátortalanul az atmoszféra határa mögé nyomul, azután meghódítja az egész teret a Nap körül.” Prófétai szavak. 25 Korok, gépek, feltalálók
