Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
Cornu francia szerkesztő az 1900-as évek elején benzinmotorral hajtott kétszárnyú csavarral dolgozó gépén 30 cm magasra emelkedett. Kezdetnek biztató volt, de a feltaláló látva a sárkányrepülés előretörését, felhagyott kísérleteivel. 1910—11-ben az orosz B. N. Jurjev helikoptere a gép farkán oldalirányban dolgozó légcsavaros kiegyensúlyozással épült. A nagy emelőlégcsavar ugyanis a gépet elfordítani igyekszik, azért ki kell ezt a forgatónyomatékot egyenlíteni. Az elv máig érvényes, a gép a moszkvai repülésügyi nemzetközi kiállításon aranyérmet kapott. A magyar Asbóth Oszkár (1891—1960) 1928. szeptember 9-én helikopterével elsőnek az egész világon felszállt. Bebizonyította, hogy a helikopter jól kiegyensúlyozható, gyakorlatilag felhasználható. A felszállást több, mint két évtizedes kutatómunka előzte meg. Asbóth erkölcsi sikeren kívül egyebet alig kapott, míg például a spanyol Pescara kísérleteit a francia kormány 1922—23-ban 16 millió frankkal támogatta. A helikopterrel sokan, sokat kísérleteztek. Egy francia feltaláló például nagy, gázzal töltött ballonnal építette egybe gépét. A filmhíradó bemutatta kísérletét, melyen a forgó légcsavar majdnem agyonverte a gép körül foglalatoskodókat. A helikopter ma igen kedvelt repülőgép. Hibája bonyolultsága és drágasága. Egy órai levegőben tartózkodásra több mint 12 órai karbantartást kell számítani. A repülés utolsó évtizedének története ugyancsak bővelkedik izgalmakban. A mai Asbóth helikoptere 383
