Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A repülés

„A francia hadgyakorlatokon a repülőgépek vígan röpködtek és jó szolgálatot teljesítettek olyan napokon is, amikor a szél miatt a drága nagy léghajók ki sem tudtak mozdulni, vagy rövid küszködés után kénytelenek voltak csarnokaikba visszavonulni. Lassúbb járásukkal és nehézkesebb mozgásukkal, de főleg könnyen sebezhető, nagy testükkel az ágyúknak is jobb célpontul szolgálnak, mint amazok. Sőt a kis aeroplan hamarosan el is bánhat a nagy léghajóval, csak fölibe tudjon kerülni. De az nem lehet kétséges, mert hiszen a repülőgépek nemcsak gyorsabbak, de ma már kétszerte magasabbra is fel tudnak emelkedni, mint a léghajók és ezért már kezdenek is velük olyan hajítófegyvereket kipróbálni, amelyek egy léggömböt megsemmisíthetnek. ”

„De reméljük — írta 1910-ben a tudós szerző —, az ilyen rémes légi harczra nem egyhamar kerül még sor, azért az osztrák—magyar hadsereg léghajóit is inkább, mint kísérleti és tanulmányi eszközöket kell értékelnünk, igaz, hogy a repülőgépek fejlődéséhez általában több reménységet szokás fűzni, de tagadhatatlan, hogy ma, amikor mind a kettő egyformán tökéletlen és a repülőgép úgyszólván hétről hétre rendszeresen szedi áldozatait, mind a két kísérleti irány még egyformán érdekes.”

Út a mához

Az első világháború első napjaiban a harcterek felett már meg-megjelentek a hadirepülőgépek. Végigrepülték a frontokat, a megfigyelő távcsővel megszemlélte az utakat, lövészárkokat, és térképébe berajzolta, amit látott. Ha az ellenfél repülőgépével találkozott, bajtársiasan integettek egymásnak.

Később már puskával, pisztollyal egymásra lőttek és bombákat dobáltak le. A gépek nőttek, erősebbek, gyorsabbak, mozgékonyabbak lettek, a légiharcok mindennapossá váltak. 1918-ban már valóságos légicsaták zajlottak le, egykorú fényképek megrendítő részleteket mutatnak róluk.

A hadi feladatnak megfelelően hamarosan elkülönültek a felderítő, bombázó és csatarepülőgépek, vadászok. A motorokat, pilótaülést páncélozták, feltalálták a motorgéppuskát. A vadászgép vezetője magával a géppel célzott. Rárepült a célra, és közben, amikor a légcsavar függőlegesbe fordult, két csőből tüzelt. A felderítés hamarosan fényképezéssel történt.

A bombázók eleinte hegyes, robbanóanyag nélküli nyilakat szórtak, majd kézigránátokat dobáltak; 1914-ben a német Taube-repülőgépek bombázták Párizst. Igaz, az ilyen vállalkozást inkább sportnak tekintették, sok kárt nem tettek egymásban, de már sejteni lehetett, hogy a hadirepülés mivé fog fejlődni.

1918-ban ötmotoros gépek, öt tonna teherrel repültek, ekkor készült el az orosz hadsereg Hja Muromec óriásgépe is.

Az első világháború alatt nálunk Mátyásföldön létesült repülőgépgyár, gépeit elsősorban az olasz harctéren vetették be.

A háború végi békék a legyőzőiteknek megtiltották a repülőgépgyártást, sőt elrendelték a meglevő gépek szétrombolását is. 1922-ben előírták, hogy a legyőzöttek-380