Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A villamosság százada - új gépek, új energiaforrások
az elhasznált elektromos energiát fizeti, ami a felvett elektromos teljesítmény és a felhasználás időtartamának mértékéből adódik. (Emlékeztetünk: a teljesítményt Watt ban szokás megadni; Watt == Volt x Amper.) A Watt mérésére különféle műszerek szolgálnak. Jedlik forgó voltamétere a villamos árammal elbontott vízből fejlesztett gáz mennyiségét mérte. Ilyen készülék csak laboratóriumban használható. Különben is áramszámlálókra csak akkor kellett gondolni, amikor már a központi energiaelosztás is megkezdődött, azaz az első centrálék megjelenése óta. Az első árammérők elektrokémiai alapon működtek. Edison árammérőjében cinkszulfát oldatból leválasztott cink mennyiségét mérték meg. Az árammérőt úgy olvasták le, hogy a mérőcellát kiemelték és mérlegen megmérték, mennyivel gyarapodott a cinklemez súlya. Ilyen műszert csak egyenáramhoz lehet használni. Ayrton és Perry 1882-ben, majd később Áron szerkesztett érdekes árammérőket. Az Aron-rendszerűeket elvétve ma is lehet látni. Két inga leng a szekrény alakú készülék belsejében. A fogyasztók bekapcsolásakor a két egyidejűleg lengő inga közül az egyik gyorsabban kezd lengeni és a lengésidő különbözetet jegyzi fel a készülék, amiből az áramfogyasztást ki lehet számítani. Egyszerűbbnek ígérkeztek a motoros árammérők. A legelsők egyikét az angol Elihu Thomson szerkesztette. A műszerben két nagy léghűtésű tekercs által gerjesztett elektromágneses térben függőleges tengely körül korong forgott. Váltakozó áramra a készüléket Bláthy Ottó Titusz alakította ki. Árammérőjében forgó mágneses térben alumíniumlemez forog és fordulatait számlálókészülék jegyzi. Máig a legtökéletesebb áramszámláló. A magyar elektrotechnikai ipar kibontakozásával párhuzamosan az árammérők gyártása is nagy méretekben megindult. Ma a magyar ipar az egész világ villamosfogyasztói részére szállít árammérőket. A villamos hegesztés Mindennapos látvány utcán, építkezéseken a hegesztőmunkás, aki védőpajzsok mögött, sötét szemüveggel a szemén dolgozik. Vakító fény árad körülötte, amibe nem szabad benézni, a szem könnyen megsérülhet. A villamos áramot többféle módon használják fel hegesztésre. Egymásnak szorított acélfelületek az átvezetett nagy amperszámú áram hatására összeolvadnak, ívhegesztéskor Volta-ívet húznak a hegesztőpálca és a hegesztendő felület között, és az ív hőmérsékletén megolvad a fém. Az ívhegesztést ipari méretekben először Bernardos dolgozta ki. A vezeték egyik sarkát szénpálcához, másikat a hegesztendő tárgyhoz kötötték. A pálca és tárgy 346
