Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A villamosság százada - új gépek, új energiaforrások
között húzott ívben a fémtárgy felülete megolvadt, részei összehegedtek. Kidolgozta még az elektromágnessel való ív-irányítást is, ami az automatikus hegesztés során fontos. Szlavjanov orosz bányamérnök Bernardosszal egy idó'ben ugyancsak feltalálta az ívhegesztést. Szlavjanov a permi ágyúgyárat vezette, és a hadianyaggyártás meggyorsítására kidolgozta ívhegesztő módszerét. Ő szénelektróda helyett hegesztőpálcát használt, ami az ívben megolvadt és ráömlött az összeillesztendő darabra. 1892-ben a villamos-hegesztésről tudományos szakkönyve jelent meg. Kezdetben csak egyenárammal tudtak hegeszteni, de azután bevezették a transzformátoros váltóáramú ívhegesztést is. Ma a hegesztés egyre gyorsuló ütemben terjed, s az évszázados szegecselést számos helyről kiszorítja. Sokféle különleges hegesztési eljárást ismerünk. A védőgázas rendszerben argon, vagy más nemesgáz alatt történik az ívképzés, és így a hegesztendő felületeken oxidálódás, reveképződés nem történik. Ponthegesztéssel lemezeket erősítenek össze. Az összeillesztendő felületekre pontszerű nyomást gyakorolnak, és a nyomás helyén átvezetett áram hatására a lemezek összeolvadnak. A forrasztást nem szabad a hegesztéssel összetéveszteni. A forrasztáskor idegen fémmel (ón, réz stb.) történik az egymáshoz kötendő felületek rögzítése. Napjaink találmánya a vákuumban dolgozó ionhegesztés. Elektronikus úton gerjesztett pontszerűen ható igen magas hőfokon dolgozó hegesztőeljárás. A távolabbi jövő talán a LASER-sugárral dolgozó hegesztés lesz. Tűhegyes sugara az új „miniatürizált” technológiában ígér nagy jövőt. Nikola Tesla Pár évtizeddel ezelőtt a hajmeresztő mutatványokat kedvelők a cirkuszokban, orfeumokban különleges élménynek lehettek tanúi. Fantasztikus külsejű készülékeket cipeltek a színpadra, majd megjelent a marslakónak öltözött hős, aki „a villámok ura” félelmetes címet viselte. Óriási szikrákat pattantott a készülékből, majd egész szikrazuhatag vette körül testét, fejét dicsfény övezte, mialatt a közönség ámult. A mutatványos Tesla-kísérleteket mutatott be. Nagyfeszültségű, szapora váltakozású (nagyfrekvenciájú) áramokkal végezte mutatványait. A több millió volt feszültségű, de nagyon csekély erősségű áramok a testek felületén haladnak. Tesla világhírét a róla elnevezett Tesla-transzformátor és a Tesla-kísérletek alapozták meg. Sűrítővei és transzformátorral nagyfeszültségű, szapora váltakozású áramokat állított elő. A Tesla-kísérletek valóban meglepőek. Az „impedancia” jelenség például arról győz meg bennünket, hogy a nagyszaporaságú, nagyfeszültségű áram inkább halad a vékony, nagyobb ellenállású vezetőben, mint a kisellenállású vastagban. A Tesla áramok okozta elektromágneses tér oly erős, hogy a közelben elhelyezett 347
