Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A villamosság százada - új gépek, új energiaforrások
I vei a villamos gyújtóberendezéseket tökéletesítsem (tengeri aknák távolból való felrobbantásával kapcsolatban — a Szerző) az a kérdés foglalkoztatott, hogy az ún. különáramok ügyes felhasználásával nem lehetne-e indukciós áramok lényeges erősítését elérni. Világossá lett előttem, hogy egy elektromágneses gépnek, amelynek munkaképességét a tekercselésben keletkező ellenáramok rendkívüli mértékben legyengítik, megfordítva, a telep erejének a fokozódását kell előidézni, ha külső munkaerő ellenkező irányban erőteljesen forgatná. így kell ennek lennie, mert a fordított mozgással együtt az indukált áramok irányának is meg kell fordulnia. Ezt az elméletet a kísérlet igazolta, és az is kiderült, hogy egy megfelelően szerkesztett gépnek nyugvó elektromágneseiben marad elég mágnesség, hogy az ellenkező irányú forgatáskor a vele gerjesztett áramok folytonos erősítésével a legmeglepőbb hatások jelentkeznek...” A nagy feltalálók és újítók sorsát Siemens sem kerülhette el. így írt a továbbiakban: „Elsőbbségemet többen megtámadták. Angliában Wheatstone-t ismerték el, mert 1867. február 15-én a Royal Society egyik ülésén ... hasonló szerkezetet mutatott be... azután Varley úr jelentkezett azzal, hogy 1866 őszén egy műszerésznél ugyanilyen gépet rendelt.” Siemens önéletrajza nagyon tanulságos olvasmány. Ő maga is elismeri baklövéseit, hibáit, sikertelenségeit, amikor így ír: „Bizonyos pirulással, bizonyos szégyenkezéssel gondolok csak vissza arra, hogy a dinamógépek elvének feltalálása után nem gondoltam azonnal, hogy a .. .párhuzamos kapcsolást felhasználjam, és csak több esztendővel később hívta fel erre figyelmemet Pacinotti útmutatása.” Siemens mérnök volt, felismerte találmánya jelentőségét, mert az akadémia elé terjesztett előadásában így írt: „... megtaláltam a technika számára az eszközt, hogy most már tetszés szerinti feszültségű és erősségű áramokat fejleszthet, ami nagy jelentőségű lesz a technika sok ágában.” Ám Siemens is belépett a rossz jósok sorába, amikor így szólt: „... a nagy vasutakon a villamosság nem lesz a gőzmozdonynak versenytársa, épp úgy nem, ahogy véleményem szerint a villamos fény sem nyomja el teljesen a gázt, az amerikai reklámozás dacára. Nagy termek világítására alkalmas lesz a villamos fény. Villamos erőátvitel is csak olyankor lesz fölényben a gőzmozdony felett, ha az például meredek útvonalakon nem tudja a megkívánt teljesítményt kifejteni.” Úgy látszik senki sem próféta a saját hazájában: 1877-ben maguk a németek tették vitássá Siemens érdemeit és Gramménak tulajdonították a dinamó feltalálását. Jedlik egyébként külországi tanulmányútja során meglátogatta Siemens gyárát, és látta a dinamók sorozatgyártását, szerelését. 22* 339
