Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A villamosság százada - új gépek, új energiaforrások

Hjorth motor (1849). A gőzgépet utánozza

Az elektromotorokról szóló tömérdek jegyzete közül olvassunk el egyet. Két, egymással szemben forgó elektromágnesről szól a jegyzet. (Eredeti helyesírással adjuk.)

„Villanymoztani készülék, melyen két villanydelej egymás fölött, vagy egy villanydelejes sokszorozó az üregébe helyezett villanydelejjel ellenkező irányú forgásba jő, ha a vezető huzalán egy Bunsen-féle elem villanyfolyama vezettetik. Az eszközölt forgás egyik vagy másik folyamfordító segítségével rögtön ellenirányúvá változtatható.” (Kigondolva Jedlik által — teszi hozzá.) Elkészítve Vagner József által, 1859. 30 frt 40 kr.o. Vagyis harminc forintba és 40 osztrák értékű krajcárba került.

Az elektromotort sajnos mégsem Jedlik adta át a világnak. Nem jelentkezett a szabadalmi hivataloknál — miből is fizette volna a szabadalmi díjat? — folyóiratoknak sem küldte meg a leírást, egy azonban bizonyosnak látszik. Miután megállapította, hogy az elektromotorban nagy lehetőségek rejlenek, azt is tudomásul vette, hogy a motornak csak akkor van értelme, ha megfelelő áramforrásból lehet táplálni. Ha gyorsan kimerülő galvántelepekre lehet csak számítani, esetleg kísérletezésre alkalmas, de malom hajtására nem. Miért is szabadalmaztatná, ha gyakorlatilag úgy sem használható — gondolta, bizony nem valami bölcsen.

332