Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A villamosság százada - új gépek, új energiaforrások
Jedlik hagyatékában megmaradt egy kis füzet, melynek címe: „A győri múzeum (fizikai szertár) használatára szerzett eszközök értéke”; 1831-ig vezette. Legrégibb bejegyzést egyik elődje 1801-ben írta; a legutolsót utóda 1851-ben jegyezte fel. Ebben a füzetben roppant érdekes készülékekről találunk feljegyzéseket. „Készülék, melyben mágnes fölött sokszorozó forog” — szól az egyik bejegyzés; majd „Mágnes körül keringő forgókról” emlékezik a másik. 1829-ben latin nyelven a következőket jegyezte fel: „Egy elektromágneses drót egy másik hasonlóan elektromágnes körül folytonos forgó mozgás foganatosítására képes.” A villamosság gyakorlati, technikai alkalmazására vonatkozóan ennél fontosabb feljegyzést a XIX. században nem találunk. A felfedezett elv alapján számos „forgony” készült. A motor szót akkor még sokféleképpen használták, láttuk, a galvántelepet is „kalorimotornak” nevezték. A „forgonyt” nem csupán gyönyörködtetésre, a természeti törvények bizonyítására alkalmazta, évtizedekig vizsgálta, javítgatta és fel is használta. 1854-ben például munkanaplójába ezt írta: „Május 26-án sikerült a körök vonalozását villanydelejes géppel hajtani. Ezen alapra támaszkodva Nuss mechanikusnak tervet adtam, oly készület előállítására, mellynek segítségével az egyenes vonalozást is önforgony által lehetne végezni.” Itt arról van szó, hogy az optikai rácsok készítéséhez szerkesztett gépet motorral szándékozott meghajtani. Filmre kívánkozik a jelenet, amikor az első „forgony” megindult. Jedlik még győri tanár korában szerkesztette meg az első forgonyt, s amikor be akarta kapcsolni, megszólalt az iskolai csengő, mely előadásra hívta. Pillanatnyi habozás után bekapcsolta a vezetéket, s látta, hogy a gépezet forog... forog... a világ legelső elektromotorja megindult, és a pedellus kint a csengőt rázza. A lelkiismeretes tanár nem maradt gépe mellett, bement órára. Nagyon hosszú lehetett ez az óra, de valahogyan csak végétért, s a laboratóriumába visszatérő Jedlik látta, hogy gépének forgórésze sebesen pörög tovább... Jedlik Ányos „forgonya” 1829—30-ból 331
