Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A villamosság százada - a világítás története

Egy nagy találmány születése — kép az Edison-múzeumból. (A National Park Service szívességéből)

villamos világítás technikai megoldásához tehát egész sor műszaki kérdést kellett tisztázni. Mikor már az egészet tisztán látták, lehetett csak centrálékat építeni.

1882. szeptember 4-én helyezték üzembe New Yorkban a Pearl Street 257. sz. alatt az első villamosközpontot. Hat gőzgép mindegyike egy-egy Jumbo-dinamót hajtott, melyek 110 volt feszültségű áramot szolgáltattak. A gőzt Babcock Wilcox rendszerű vízcsöves kazánokban fejlesztették. A telep 1890-ben leégett. Modellje az Edison-múzeumban látható. A múzeum könyvünk részére küldött képeit bemutatjuk.

A dinamókat eleinte szíjjal kötötték össze a gőzgép lendítőkerekével, de hamarosan összeépítették a dinamót a gőzgéppel. A rövidlöketű, többhengeres fekvő és álló gőzgépek feleltek meg leginkább, azért ilyen gépek épültek. Régi fénykép mutatja a bécsi villanytelep géptermét. A kép közvetlenül a gőzturbogenerátorok megjelenése előtti időből való.

Edison nemcsak nagy feltaláló, fáradhatatlan kutató, hanem kitűnő szervező és üzletember is volt. 1884. október 31-én megrendezte New Yorkban az „elektromosság diadalmenetét”, amelyen villamosművének 250 dolgozója vonult fel. A menetben tűzoltó gőzfecskendőből átalakított gőzgép hajtotta áramfejlesztőt lovak húztak, a résztvevők kalapján izzólámpa világított. A menet vezetője lóháton haladt, és hosszú vezénylő botja végén is izzólámpa világított. A menetet óriási tömeg nézte végig, elbűvölve az elektromosság lehetőségeitől, és sietve igyekeztek a villanyt bevezetni, a gáztársaságok nem csekély bosszúságára.

327