Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A tizenhetedik század

író automata (Becs, Technikai Múzeum)

A bábu 22-féle mozgást végez, feláll, járkál, gesztikulál, beszél stb. A végtagok mozgását dugattyúkkal irányítják, az egész szerkezetet több magnetofonszalag vezérli. A bábu beszédet is mond, miközben ajka mozog stb. Hasonló, de egyszerűbb bábukat készítenek reklámcélokra.

Az automaták készítése végeredményben nem volt teljesen haszontalan erőfeszítés, megvolt a maga technikai-művelődéstörténeti szerepe. A bonyolult szerkezet tervezése, alapelveinek, részleteinek kidolgozása, az alkatrészek elkészítése a műszaki tervezés kitűnő előiskolájának bizonyult. A bonyolult szerkezetek kiválóan élesítik az alkotók szerkesztőkészségét.

Tulajdonképpen ebben van az automaták, androidák technikatörténeti jelentősége, hiszen az automaták tervezői kerültek később a gőzgép és más gépek tervezésének feladata elé.

Néhány automata világhírűvé vált. Vaucanson kacsájának például egész irodalma van. A régi leírások szerint láda tetején kacsa állt, hápogott, fejét oldalt fordította, tolláit felborzolta, ha hozzányúltak védekezett. Az eléje szórt kukoricát felkapkodta, majd megemésztve (megdarálva és vízzel keverve) hátul kiadta. A szerkezetet kézikerékkel hajtották.

Vaucanson eladta a kacsát, s az mutatványosokkal járta a világot, Német-, majd Oroszországból érkezett róla hír, azután eltűnt. 1921-ben híre kelt, hogy Németországban lappang, keresték, de nem találták. Pár éve a párizsi technikai múzeum fényképgyűjteményében négy fényképet találtak „Képek Vaucanson kacsájáról” Drezda felirattal. A képeken a szétszedett kacsa látható, a mozgást

202