Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A tizenhetedik század
A mozgó bábuk vallásos elképzelésekkel voltak kapcsolatosak; akkoriban az emberek többet foglalkoztak a túlvilággal, mint például a higiéniával. Az óra tehát vallásos célokat is szolgált. Az órák számlapján látható, a bolygóállásokat és egyéb csillagászati adatokat mutató szerkezetek nemcsak a nézó'k oktatására szolgáltak, hanem az asztrológusok tájékoztatására is. Komolyan hitték, hogy a születés pillanatában levő bolygóállás eldönti az egyén életének alakulását, és azért pontosan számontartották. Tudni akarták, a születés órájában melyik bolygó „uralkodott”. A tizenhatodik század híres automataépítője Juanello Turriano (1500—1585) Cremonában született, mint Giovanni Gianello; V. Károly spanyol király udvari mechanikusnak országába hívta. Juanello bonyolult csillagászati órákat, mozgó bábukat készített. Egyik órájában a Saturnus valóban 30 év alatt végzett egy keringést. (Igaz, a strasbourgi óra készítője a Tavaszpont hátrálásának bemutatására olyan áttételt készített, ami a földtengely búgócsigaszerű mozgását 25 806 év alatt végzi el.) Juanello legérdekesebb műve egy hatalmas vízemelőszerkezet volt, amely Toledóban a Tajo folyóból 90 méter magasra emelte a vizet. Szivattyúval nem tudták megoldani a feladatot, a behívott német bányászok sem boldogultak vele. Juanello vízmerítő karokat épített, és a karok egymásnak adogatták a vizet. A sajátságos szerkezet sokáig működött. A régi automaták és óraművek egyik legelső szakértője a nemrég elhunyt svájci Alfred Chapuis professzor könyvet írt a zenélőautomatákról, önfelhúzó órákról, automatákról. Ő megpróbálta a régi automatákat valamilyen logikus módon beosztani. Szerinte vannak: 1) Látványos órák, amilyen a strasbourgi, prágai, olmützi, szegedi, 2) Képórák, ezeken festmény látható s a festmény alakjai időnkint megelevenednek, a léghajó felemelkedik stb. és 3) Mechanikai játékok, író- és rajzolóautomaták, „trükkös” szerkezetek. Ez utóbbiak a nézőt félrevezetik, titokzatosnak látszó műveleteikkel. Az automaták által végzett bonyolult, különféle időpontokban működésbejövő elemek „beindításához” vezérlőszerkezetre volt szükség. Legrégibb ilyen vezérlőszerkezet az ütőórák ütést szabályozó és kiváltó alkatrésze. Az ütések számát fogazott kerékkel, a kiváltást egymásba kapaszkodó és egymástól elváló akasztékok, körmös, villás stb. alkatrészek szabályozzák. Ezek az elemek átmentek a későbbi automatákba. A régi automaták legjellemzőbb vezérlő szerkezeteleme az alaktárcsa. Lapos fémkorong, erős, kemény bádoglemezből, peremén kiemelkedések és bemélyedések vannak. Az alaktárcsa pereméhez görgővel kar szorul s a kar mozgása aszerint változik, hogy a görgő mélyedésbe vagy emelkedésre gördül. A szerkezetek működését csak hosszas tanulmányozás után lehet jól megérteni. Az automata által végzett mozgásokat ma már elektromos kapcsolókkal, relékkel stb. sokkal jobban el lehet végeztetni, de amikor a híres automata készítők (pl. a svájci Droz testvérek) dolgoztak, még mechanikus szerkezetekkel, „kinematikai láncokkal” kellett a feladatot megoldani. Korunkban is építettek egy ilyen automatát. Walt Disney amerikai filmrendező híres parkjában kiállításra elkészítik Abraham Lincoln elnök élethű bábuját. 201
