Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fizikusok - feltalálók
Az 1956-os londoni kiállításon bemutatott Bürgi-óra Bürgi elismerést, hírnevet sohasem keresett, Keplertől tudjuk azt is, hogy a logaritmusos számolást ő találta fel. Bürgi sok szép órája, műszere Prága 1632-es ostromakor a svédek kezébe került s a zsákmány szállító hajó a Balti tengeren elsüllyedt. A mester Kasselbe tért vissza s 1632-ben meghalt. Csodás szépségű éggömböt készített, kidolgozta a tizedes törtekkel való számolást (a tizedespont helyett egy fél 0-t használt). A XVI. század egyik legnevezetesebb találmánya a zsebóra. Hele — Henlein — Péter találta fel, ő maga óráira Petrus Helét vésett. Hele 1509-ben Nürnbergben mesterlevelet kapott. Zsebórája gyógyszerdobozra emlékeztető tokba zárt vasszerkezet volt. Főzőkanálhoz hasonló parányi súly volt kis pálcika végén, a jobbra-balra perdülő emelőt disznósörte rugalmassága lökte vissza. Készített sárgaréztokba rejtett szerkezetet is, gyakran ébresztőszerkezettel. A „nürnbergi tojás” elnevezés téves szóhasználatból ered. A németek a kicsiny órákat „Oereleinnek”, órácskának nevezték, amiből az „Eierlein” tojásocska alakult. Tojás alakú órák 1600 körül készültek. Hele Péter nemcsak zsebórákat, nagyobb csillagászati órát is csinált. 1524-ben áttört fedelű órát készített előkelő urak számára, a számokat éjszaka ki lehetett tapintani. „Pézsmaórának” nevezték, mert pézsma szaga volt. Akkor ezt roppant előkelőnek, nagyviláginak tartották. Heléről regényt írtak, filmet készítettek, szobra a regensburgi Walhallában áll, a nemzet nagyjai között. A XVI. századi kézműiparról érdekes képet kapunk egy 1568-ban, Frankfurtban megjelent könyvből, amelyben 76-féle kézműipari foglalkozást 115 fametszeten mutat be a szerző. A fametszetek alatt nyolcsoros magyarázatot találunk Hans Sachs „cipész és költőtől”. Sok régi szerszámot látunk a képeken: a harangöntő, ónöntő lendítőkerekes formázót használ, egy másik képen esztergapad látható különféle segédeszközök kíséretében. Ebben a században már körzőkészítő, órás, szemüvegkészítő foglalkozásokat tartanak számon. Az órások még a lakatosokhoz tartoznak, Hele is lakatosnak mondta magát. A XVI—XVII. században tűntek fel a nagy gyűjtők. A reneszánsz nagyurak után, akik antik szobrokat, szép fegyvereket, kitömött furcsa állatokat, kétfejű borjút, különös alakú köveket, szép kristályokat, porcelánokat, képeket gyűjtenek és — műszereket. A kincstárakba nemcsak műtárgyak, szép ékszerek, hanem gyö-180
