Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

Fizikusok - feltalálók

tízéves működését a Saggi néven emlegetett hosszú című kiadványban ismertették), Francesco Regi, az Akadémia egyik legszorgalmasabb kísérletezője... Számunkra fontos és érdekes a bécsi Paolo del Buono. „Levelező tagja” volt az Akadémiának. Az ő leírásaiból és jelentéseiből sokat megtudunk a felső-magyarországi bányákról. A bányák hőmérsékleti viszonyairól küldött jelentéseket az Akadémiának. Figyelemre méltó, hogy a képen öregnek látszó tudósok életkora az Akadémia megalapításakor 20—32 év.

Az Akadémia tízévi működés után feloszlott. Lipót herceg bíborosi kalapra pályázott, és az egyház nem nézte jó szemmel a társaság működését, ezért működésüket lezárták. A Saggi közleményei szerint a társaság tagjai foglalkoztak a hőmérővel, légnyomással, a hang terjedési sebességének mérésével, a víz forrásával, borostyánkő villamos tulajdonságaival, a fény terjedésével légritka térben, a Torricelli-csőből kifejlesztett higanyos légszivattyúval stb.

Az angliai Royal Society története kultúrhistóriai regénynek is beillik. Sorozatos kötetekben adják ki történetét és a tagok életrajzát, működését tárgyaló tanulmányokat. Létrejöttében Robert Boyle sokat tevékenykedett.

Boyle (1627—1691) jómódú, tekintélyes családból származott, idejét, vagyonát tudományos munkára fordította. Cromwell idejében visszavonultan élt; később Hooke fizikus és Wren építész és még néhány tudománykedvelő egyén társaságában megalapította a Láthatatlanok Társaságát. Azért nevezték magukat „láthatatlannak”, mert nyilvánosság előtt nem szerepeltek, nem politizáltak.

A történelmi események során a társaság széthullott, de Boyle Oxfordban újjászervezte és „Filozófiai Társaság” néven tovább működött. A tagok „toryk”, azaz királypártiak voltak, tehát politikailag mégis csak állást foglaltak. Boyle jólfelszerelt laboratóriumában dolgoztak. Ez a laboratórium lényegesen különbözött az alkimisták titokzatos eszközeivel zsúfolt műhelyeitől, egyszerű, világos, áttekinthető volt. A laboratórium egyes eszközei ma is megvannak a londoni Tudományos Múzeumban.

II. Károly király, a greenwichi csillagvizsgáló megalapítója, új nevet adott a Társaságnak. Azóta viselik a Royal Society címet és rangot.

A Társaság tagjai fizetést nem kaptak, csupán tudományos érdeklődésből dolgoztak.

A tengerészet tudományos támogatására megalapított greenwichi csillagvizsgálót 1676 óta a legkorszerűbb műszerekkel szerelték fel s a kor legjobb csillagászai (Flamstead, Halley stb.) vezették.

1665- ben megindult a társaság évkönyve, a. Philosophical Transactions és azóta megszakítás nélkül megjelenik. Több száz kötete teljes képét nyújtja a XVII. század óta folyó természettudományi kutatásnak.

1666- ban a Párizsi Akadémia alakult meg, majd a pétervári, berlini stb. Az akadémiák a természettudományok és technika kibontakozását nagymértékben elősegítették.

172