Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fizikusok - feltalálók
tát küldte meg. A készülékben pálcák eltolásával lehetett számokat összeadni, kivonni. Az 1623-ban papírra vetett vázlat minden bizonnyal a legrégibb számológép terv. A rajz alapján elkészítették a szerkezetet, és az valóban jól működik. Az első, kifogástalanul működő szorzó-osztógépet Pascal készítette. Blaise Pascal (1623—1662) Clermont-Ferrand-ban, Franciaországban született. Édesapja adókamarai elnök volt, s sokat számolt. A fiatal Pascal ideges, gyenge testalkatú gyermek volt, de szellemileg rendkívül gyorsan fejlődött, tizenkét éves korában hangtani, tizenhat éves korában geometriai tanulmányt írt. Ez utóbbi a kúpszeletekről szólt, s oly érettséget mutatott, hogy a nagy Descartes nem akarta elhinni, hogy a fiú írta. Fluszonkét éves korában, látva apja fárasztó számolásait, hogy segítségére legyen, számológépet szerkesztett. A feladat nem lehetett könnyű, hiszen a készülék megtervezése is nagy szellemi munkát, elkészítése pedig kiváló finommechanikai műhelymunkát kívánt. A szorzó-osztógépben sok fogaskerék, csapágy, rúd, tengely stb. van, amit csak a legpontosabb megmunkálással lehet elkészíteni, mert másként a gépezetet meg sem lehet mozdítani. így írt erről a fiatal Pascal: „.. .Minthogy a fémmegmunkálásban nincs meg a szükséges jártasságom, úgy, mint a körzővel és tollal való munkában, s minthogy a kézművesnek a véleménye saját mesterségével kapcsolatosan sokkal jobb volt, mint a tudománnyal szemben, úgy látszott, fel kell adni a reményt, hogy a számológéppel elkészülhessek.” 1645-re a gép mégis elkészült. Később még többet is készíttetett, összesen hét maradt meg, hatot Franciaországban, egyet Drezdában őriznek. A számológép gondolatával ekkoriban már sokan foglalkoztak. A firenzei Tudománytörténeti Múzeumban őrzött két készülék (1643-ból és 1670-ből) a tervezői és műhelymunka mesterművei. Nevezetes Gottfried Wilhelm Leibniz (1646—1716) számológépe is. A szerkesztést megelőzően Leibniz sokat foglalkozott a fogak, fogasrudak alakjával, geometriailag igyekezett megoldani a legjobban legördülő fogak alakjának ma is eléggé bonyolult kérdését. Két számológépet állított össze. Az elsőt 1694-ben, ez a Schickard számológép terve 1623-ból n* 163
