Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fizikusok - feltalálók
Huygens 1657-ben szabadalmaztatta az ingaórát. Több müvében írt róla. Kimutatta, hogy az inga lengésidői csak egészen kis kilengések esetében egyenletesek. Azt is kiszámította, ha az inga cikloison mozog, lengésideje egyidejűvé válik. Első óráját Salamon Coster hágai mester készítette. Az óra „orsógátlás”-sal működik. Egészen a múlt század második feléig gyártották. Nálunk a mosonszentjánosi toronyóra ma is orsógátlású, talán Közép- Európa egyetlen ilyen órája, XVIII. századi kovácsmunka, kitűnően rendbentartva, működő, védett műszaki emlék. Óriási kősúlyok és egy török időkből való hatalmas mozsárlövedék hajtják az óraművet. Leydenben a Természettudomány Történeti Múzeumban sokféle Huygens-szerkezet látható. Elkészítették a Huygens által tervezett, de annak idején rajzban maradt órákat, és ezeket is kiállították. Huygens tengeri használatra kettős ingával működő kardanikus felfüggesztésű órát is készített. Nyugodt vízen megfelelt, de hullámzó tengeren járása összezavarodott, sőt megállt. Isaac Thuret párizsi órás (ugyanaz, aki Huygens részére 1673-ban olyan órát készített, amely a felhúzás időtartama alatt is szabályosan jár), Huygens találmánya alapján tengerészórát készített, de napjainkban folyó kutatás alapján tudjuk, hogy tengeren nem próbálták ki. Huygens egyik legfontosabb találmánya a zsebórákban és kisebb órákban alkalmazott hajszálrugós billegő. Itt a függőleges síkban lengő inga szerepét vízszintes síkban jobbra-balra perdülő kerék tölti be. A kerék szabályos, rugalmas járását hajszálrugó biztosítja. Az ilyen óra hordozható, tengeren is használható. Mondani sem kell: ennek a találmánynak a szerzőségét is megtámadták. Nem kisebb személyiség, mint Hooke. Hooke számos kortársával elsőbbségi vitába szállt, olyan sokféle tárggyal foglalkozott eredményesen, hogy nem csodálkozhatunk, ha magának követelt olyan találmányokat, melyekkel mások is sikerrel foglalkoztak és idejében szabadalmaztatták. Huygens órákról szóló könyve megjelenésekor még Párizsban lakott, ahol tizenkét munkás, termékeny évet töltött. Részt vett a tudományos társaságok, irodalmi és politikai szalonok életében. Sokat foglalkozott a vákuummal, vízemelő szivattyú hajtására gépet tervezett, és még sok más technikai, matematikai, geometriai feladat foglalkoztatta. Többször átrándult Angliába, ahol a világ legrégibb tudományos testületé, a Royal Society ülésein előadást tartott. Hajszálntgós billegő 1 Korok, gépek, feltalálók 161
