Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fizikusok - feltalálók
nyugodt légköri viszonyok esetén lehetett használni. Épített számos kisebb távcsövet, ezek közül több megvan. A világ legnagyobb tükörtávcsöve ez idő szerint Amerikában van, a Hale, vagy Palomar teleszkóp. Átmérője 5 méter, tükre 11 évig készült (igaz, hogy közben háború is volt). A Szovjetunióban építés alatt van egy kb. 6 méteres műszer. Ez a kb. elérhető határ. Az oly népszerű prizmás látcső feltalálójának a múlt század ötvenes éveiben feltűnt olasz Porrót tekintjük. Egy darabból csiszolt prizmarendszerét gyártási nehézségek miatt később többtagúvá alakította. Találmányát elfelejtették, majd a 90-es években tömérdek szabadalmi pertől kísérve a Zeiss-gyár piacra hozta prizmás látcsöveit, amelyek azóta mintául szolgálnak minden optikai gyárnak. 1958-ban ünnepelték a távcső megszületésének 350 éves jubileumát, ha Lippershey találmányát fogadjuk el elsőnek. Ebből az alkalomból több szép nagy munkát adtak ki a távcső történetéről, cikkek, rádióelőadások szóltak erről a fontos találmányról, mely felnyitotta az ember szemét a Kozmosz mélységei felé. Napjainkban megvalósulás előtt van az űrteleszkóp. Mesterséges holdra telepített kvarctükrös távcső, tükrének gyújtópontjában a televíziós fölvevőcső van s a bolygók, Nap, Hold, csillagok képét, színképét televíziós úton a Földre sugározza. Fent, többszáz kilométer magasságban, a levegő zavaró hatásától mentesen rendkívül tiszta kép nyerhető. Bizonyos, hogy a csillagászatban az űrteleszkóp is új fejezetet nyit meg. Átmenet a földi és űrteleszkóp között a ballonteleszkóp. Ezt 20—30 km magasba héliummal töltött ballon emeli fel, önműködően áll be egyes égitestek fényképezésére. Ilyen ballonteleszkópot már többet felbocsátottak. A mikroszkóp A XVI. század nagy anatómusa, Vesalius az emberi testet számtalan boncolás tapasztalatai alapján rendkívül aprólékosan leírta. A hajszálerekről, finom idegvégződésekről, vagy különösen a sejtekről azonban fogalma sem volt. Az ember szemhatára a szabad szemmel látható világ határán lezárult. Egytized milliméternél kisebb átmérőjű tárgyak körvonalai már szabad szemmel nem ismerhetők fel, és csak jószemű ember veszi észre a jelenlétét is. Pedig ami ezen a nagyságon alul van, a sejtek, mikrokristályok stb. világa nemcsak óriási kiterjedésű, hanem nagyon érdekes is. Tudománytörténeti tanulmányokban általában Zacharias Jansent szokták a mikroszkóp feltalálójául emlegetni. Bizonyos, hogy előtte is sokan észrevették, hogy a vízcsepp, a csiszolt lencsealakú üveg megnagyítva mutatja a tárgyakat. A mikroszkóp összetett nagyító, több lencséből állítják össze, az egyszerű nagyító lehet üveggömb, vagy akár vízcsepp is. Az egyetlen lencséből álló foglalatos, kétszerdomború erősnagyítású lencsét is mikroszkópnak nevezték. A régi irodalom kissé csípősen „bolhanéző üvegnek” nevezi az ilyen eszközöket. Sok múzeum őriz egyszerű nagyítókat. Johan van 155
