Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fizikusok - feltalálók
Johan van Musschenbroek mikroszkópja. Leyden Musschenbroek mikroszkopizáló készlete a leydeni tudománytörténeti múzeumban képet nyújt a korai finommechanikai és optikai ipar teljesítőképességéről. A mikroszkóp korai történetében, akárcsak a távcső esetében a kutatók gyakran műkedvelők. A barokk idők természetkutató kedve, a világ iránti érdeklődés kivirágoztatta a szó igazi értelmében vett tudományos amatőrizmust. A műkedvelő természetkutató a régi időkben műszereket készített, növényeket gyűjtött, csigákat rendezett dobozaiban, üstökösöket fedezett fel s könyveket írt a mikroszkóp látómezejében látottakról. Egészen a XX. századig az amatőrizmus a tudományos kutatást komolyan segítette. Ma már a specializálódás korát éljük, a fizikai, biológiai, csillagászati kutatás az egyén lehetőségeihez képest óriási anyagi felkészültséget kíván. Mégis, minden országban vannak amatőrcsillagászok, akik üstökösöket, kisbolygókat fedeznek fel, értékes növény-, ásvány-, és éremgyűjteményeket hagynak múzeumokra. A mikroszkóp világának kutatói közül Francesco Stelluti könyve 1625-ből a méhek anatómiájáról a mikroanatómia egyik úttörő műve. Malpighi olasz természettudós is a mikroanatómia egyik megalapítója. Nevét a bőr egyik részének, a „Malpighi réteg”-nek az elnevezése őrzi. A mikroszkópok lencséinek, mechanikai szerkezetének készítése egyre több optikust, műszerészt foglalkoztat. Gyönyörű műszerek készülnek. A legszebb, a rokokó idők szellemében készített műszer Alexis Magny műhelyéből került ki és Pompadour asszonyé volt. Két műszerész 1751-től 1754-ig dolgozott munkapadja mellett, mire elkészült. Mesterségbeli tudás, elegancia, a késői rokokó pompaszeretete látszik rajta. Állványa aranyozott bronz, optikája, szerkezete a kor legkitűnőbb munkája. A mai mikroszkópok majd minden alkatrésze, a beállítócsavarok, asztal stb. megtalálható rajta, akár egy modern műszeren. A csavarok is 156
