Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az alkímia világa
gusok a Napot, mert azt hitték, az arany és a Nap között szoros kapcsolat van, rokonai egymásnak. Az arany, gondolták, a Naptól kapta „erejét”, azért olyan szép sárga. Az aranyban tehát benne van a Nap gyógyító ereje. Nem kell tehát mást tenni: a szervezetbe aranyat kell juttatni, s ugyanazt el lehet érni, mintha a jótékony napfény hatna a betegre. Apró aranylemezeket borban főztek, növényi nedvekben pácolták és a visszamaradó levet, amiben persze nyoma sem volt az aranynak, megitatták a beteggel. Ha a beteg meggyógyult, a Napnak, illetve az aranynak tulajdonították. A bolygók és egyes fémek között szintén titkos kapcsolatokat gondoltak, azért laboratóriumi műveleteket csak bizonyos bolygóállások idején végeztek el. Az arany és a Nap, az ezüst és a Hold, réz és Venus, ón és a Jupiter, ólom és a Saturnus, higany és a Mercur egymásnak közeli rokonai — írták könyveikben. Arabok Az alkímia történetében az arabok nagy szerepet játszottak. A VIII. században A1 Manzur kalifa Bagdadban fó'iskolát alapított, ahol orvostudományt, gyógyszerészetet, tehát vegytant tanítottak. Az arab uralom európai területén Cordovában, Toledóban, Sevillában is tudományos központok alakultak ki. Hogy milyen nagy volt az arabok között az alkímia népszerűsége, milyen sokan művelték, mutatja egy a múlt század közepén Göttingában kiadott tudománytörténeti munka, amely kétszázötven arab orvost, alkimistát sorolt fel. Ennyi jutott a szerzó' tudomására, de minden bizonnyal még több volt. Az arab alkimisták közül a legismertebb Abu-Massa-Dzsafar-al-Sofi, európaiasan Geber volt. A nyolcadik század második felében Sevillában tanított. Könyvei századokon át nagy tekintélynek örvendtek. Több munkát írt, számosat latinra is lefordítottak, modern nyelvű kivonatai is vannak. Műveiből sajnos soha sem derül ki, mi a saját eredménye, és mit vett át másoktól. Ő is bőbeszédű, mint a legtöbb alkimista, de kéri olvasóit, tartsák titokban, amit tőle tanultak. Miért kell titokban tartani, vagy ha titkos a tudomány, miért írta le? Nem mondta meg. Bizonyos, hogy az alkimisták saját magukat kiváltságos beavatottnak tekintették, a profán laikust távol akarták tartani. Geber jól ismerte a fémeket. Az oxidálás, amalgamálás műveletét gyakorolta. Nemes fémek és nemnemes fémek amalgámjait ismerte. Lehet, hogy ő fedezte fel a vörös higanyoxid előállítását és ennek hevítése útján a higany és oxigén felszabadítását. Használta a mérleget, de mérései pontatlanok. Ismerte a ként, kéntejet, hamuzsírt, szódát. Ez utóbbit tengeri növények hamujából készítette, eljárását még a XVIII. század végén is alkalmazták. Hamuzsírt, szódát mésszel keverve és főzve káli- és nátronlúgot kapott. Timsóból kénsavat, salétrom és kénsav segítségével salétromsavat készített. Ismerte a királyvizet (az arany oldószere, salétromsav és sósav elegye), amit azért hívnak „királyvíz”-nek, mert a fémek „királyát”, az aranyat is oldja. 9» 131
