Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

Művész mérnökök

Leonardo változatos élete, vándorlásai, magános töprengései során rengeteg naplójegyzetet, rajzot, vázlatot készített. Bizonyára a sok hurcolkodás közben a legtöbb elkallódott, megsemmisült, egy részük azonban megmaradt. Leonardo kéziratait 1519-ben bekövetkezett halála után kedves tanítványa, Francesco Melzi örökölte. Apróságait, műszereit, szerszámait, modelljeit és rajzeszközeit a Mestert szerető' tanítvány hiánytalanul megőrizte 1570-ben bekövetkezett haláláig, amikor megkezdődött a hagyaték szétszóródása. A rokonok eladták, amit lehetett. A feljegyzésekből kb. 5300 lap maradt az utókorra, ezeken kb. tízezer technikai rajz látható. Építkezések tervezésekor a megrendelővel való tárgyalásokon használt, bemutatott vázlatok ezek, de feltehetően sok rajzot készített saját szórakozására, tanulmányai kiegészítésére. A lapokközüll222 mérnöki tervet (főleg az 1490—1518 közötti időből) a Codex Atlanticus néven ismert három kötetben gyűjtötték össze. A lapokat rendszer nélkül fűzték össze, egyik-másikba ablakot vágtak, hogy az alatta levő kép jobban „érvényesüljön”. Egyeseket összehajtva fűztek be. A köteteket a milánói Ambrosianában őrzik. Régi gyűjtők ki-kivágtak egy lapot, ezek sorsa ismeretlen. További 12 kötetbe 220 lapot fűztek, ezek Párizsban vannak. Londonban, Milánóban, Velencében és néhány magángyűjteményben akad még pár lap. Felbecsülhetetlen értékűek. A technikai vonatkozású terveket F. M. Feldhaus 1913- ban könyv alakban kiadta.

Melzi háza közelében lakott Geronimo Cardano (1501—1576) orvos, műkedvelő matematikus. Jól ismerte Leonardo műveit, saját munkáin látszik, hogy ismételten felhasználta azokat. Cardano a róla elnevezett kettős felfüggesztés feltalálója. Nem lehetetlen, hogy Leonardótól vette át. A gépkocsik „kardán-tengelye” az ő nevét idézi. Leonardo tükörírással írt sorait csak tükörből lehet olvasni. Megoldatlan rejtély, miért írt így. Igaz, balkezes volt, de balkézzel is lehet olvashatóan írni, nem kell visszafelé vezetni a sorokat. Nem gondolhatjuk, hogy titkolózott, hiszen írásán akárhányszor javítgatott, látszott, hogy gondolatait azért írta le, mert közlésre szánta azokat. Rajzai különben szöveg nélkül is jól érthetők, számos mai műszaki könyv illusztrátora tanulhatna tőle, írásai pedig könnyen elolvashatok, csak tükör kell hozzá.

A nagy művész-mérnök Franciaországban 1519. május 2-án az Amboise kastélyban, állítólag a király karjai között halt meg. Itt is mérnöki munkákat végzett, Touraine közelében s munka közben érte a betegség, mely elvitte. Nem teljesült kívánsága, hogy hazája földjébe temessék el, sírjának helye ez ideig ismeretlen.

Kortársai hatalmas szál, szép arcú férfinak ismerték.

Imola városrendezési terve. Leonardo rajza

118