Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Művész mérnökök
Bombát is tervezett, melyből ferdén csövek merednek ki és a kifújó puskaporgáz a lövedéket mint reaktív turbinát forgatni kezdi. „Ez a leggyilkosabb gépezet, ami csak létezik” — írta a művész. Még kéndarabokat is tölt a bombába, és „annyi idő alatt, ami nem hosszabb, mint amíg elmondasz egy Ave-Mariá-t, a középső golyó szétrobban és szétszórja a tölteléket.” Ajánlotta még kanyargós föld alatti aknajáratok építését víz alatt is. Leonardo rajzain az aknákat ásó emberek figurái pompás akttanulmányok, remek izomzatú férfiak, finom mozgású alakok, látszik, hogy a tervező művész számára sokkal fontosabb volt a művészi ábrázolás, mint a valósághűség. A szűk aknában, a fullasztó légkörben aligha mozoghattak olyan nagyszerű ember alakok, mint amilyenek a rajzokon láthatók. 6. „Biztos, megtámadhatatlan harci kocsikat építek. Tüzérségükkel benyomulnak az ellenség soraiba, a kocsik mögött gyalogosok tömege özönlik...” Mintha egy modern harckocsitámadás leírását olvasnánk. Harckocsis rajzain szinte röpködnek az emberi kezek, lábak, a sebesültek halállal vívódnak, a harcikaszák finom ívekben forgolódnak, szinte hajlandók vagyunk hinni — és ez minden haditechnikai alkotására, tervére vonatkozik, hogy voltaképpen soha sem gondolta meg, mit tervez. A technikai gondolat, a művészi rajz, a tervezés gyönyörűsége foglalkoztatta, bár egyik-másik ötletéért ő maga sem nagyon lelkesedett. A harckocsikról például azt írta: „nem kevesebb bajt okoznak majd barátainknak, miután félelmet és fejvesztettséget váltanak ki saját embereinkből.” 7. Vállalkozott ostromágyúk, mozsarak, hajítógépek gyártására. Tervezett gőzágyút is. „Csodálatosnak tartják, akik erejét látják, dörgését hallják” — írta. A gondolat Arkhimédésztől való. Hátultöltő ágyú tervét is lerajzolta. 8. Ahol ostromágyúk nem boldogulnak, hajítógépeket, ballistákat és „más csodás hatású gépezeteket szerkesztek támadásra és védelemre”. 9. „Tengeri csatákra bombázásnak ellenálló hajókat építek.” Egy „skorpió” nevű tengeri járművén óriási, lefelé irányuló penge áll. A megtámadott hajóhoz érve a skorpió belevágja „fullánkját” a hajó fedélzetébe és elsüllyeszti. Soha sem került kivitelre. 10. „Béke idején köz- és magánépületeket tervezek, vizeket vezetek tetszés szerinti helyekre.” „Végül — írta — elvállalok márványból, bronzból és agyagból szobrok készítését, és minden lehető fajtájú képet festek...” „Mert — teszi hozzá könnyedén — festeni is tudok, mint bárki más.” A Mona Lisa arckép és az Utolsó vacsora alkotója a piktúrának csupán egy odavetett félmondatot szánt. Leonardo műveiből megállapítható, hogy részletesen ismerte Roberto Valturio 1472-ben kiadott haditechnikai művét, optikai tanulmányain érezzük az arabok műveinek hatását. Lehet, hogy személyesen ismerte Leon Battista Albertit (1404— 1472), akinek De re aedificatore c. munkájában sok szó esik a gyakorló mérnök munkájáról. A boltozatok, kupolák építése a reneszánsz idők építészeit sokat foglalkoztatta. Alberti ismerte a donga- és keresztboltozatot, valamint a kupolát, kidolgozta a boltozott kő- és téglahidak elméletét, és számos építészeti szabályt jegyzett fel. 116
