Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
Megyecímerek A történelem során nemcsak Magyarországnak, hanem az ország egyes megyéinek is voltak címereik. Már államalapitó István királyunk korában olvashatunk megyékről hazánkban, ezeknek a szervezése azonban megelőzte a heraldika kialakulását. A XIII. század első felére a királyi megyerendszer felbomlott, helyette az egyes vidékeken élő birtokos nemesek szervezték a nemesi vármegyéket. Működésük első fennmaradt emléke az az oklevél, amelyet a Kehidán összegyűlt, Zalán innen és túl élő királyi serviensek (a köznemesek elődjei) állítottak ki, s amelyben egy per során kimondott ítéletüket foglalták írásba. A XVII-XVIII. század fordulójának neves forrásgyűjtője, Hevenessy Gábor még öt pecsétet figyelt meg az oklevélen. Ezek azóta elvesztek, de Hevenessy leírta őket. Az egyik közülük formátlan kettős keresztet ábrázolt, a „zalai serviensek pecsétje” (latin nyelvű) körirattal. A fentiek alapján tudjuk, hogy a nemesi Zala megye kialakulása korában a servienseknek volt pecsétjük, s ennek jelvénye a királyi címer kettős keresztjével egyezett meg. A fejlődés azonban ezt követően más irányt vett: a XV. század végéig nem találkozunk megyei címerrel hazánkban. Ez annál különösebb, mert az egyes városok, sőt esetenként községek is használtak címereket, Erdélyben pedig a szebeni szász provincia is címert vésetett 1372-ben használatba vett pecsétjére. Vármegyéink azonban más megoldást választottak: megyei pecsét (és címer) helyett a tisztikar tagjai a saját (személyes) pecsétjükkel erősítették meg a megyei okleveleket, így kiadványaikon gyakran láthatjuk az ispán vagy az alispán és a szolgabírák jelvényeit, de sohasem a vármegyéét. A legkorábbi megyei pecsétet, Hunyad megyéét - körirata tanúsága szerint - 1490-ben vették használatba. 1498-ban Somogy megye részesült - pecsétre véshető - címeradományban, három szőlővenyigét átfogó, könyökben behajlított izmos férfikart emelhetett a pajzsára, három szőlőlevéllel és két szőlőfürttel. A II. Ulászló király (1490-1516) nevében kelt oklevél magyarázata szerint a szőlővenyigék és a róluk csüngő fürtök a föld termékenységét és a bor bőségét voltak hivatva jelképezni. A megyei címerek kialakulása azonban igen vontatottan haladt mindaddig, amig az 1550:LXII. törvénycikk - Somogy megye példáját alapul véve - el nem rendelte, hogy a 91
