Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

Megyecímerek A történelem során nemcsak Magyarországnak, hanem az or­szág egyes megyéinek is voltak címereik. Már államalapitó István királyunk korában olvashatunk megyékről hazánkban, ezeknek a szervezése azonban megelőzte a heraldika kialaku­lását. A XIII. század első felére a királyi megyerendszer fel­bomlott, helyette az egyes vidékeken élő birtokos nemesek szervezték a nemesi vármegyéket. Működésük első fennma­radt emléke az az oklevél, amelyet a Kehidán összegyűlt, Za­lán innen és túl élő királyi serviensek (a köznemesek elődjei) állítottak ki, s amelyben egy per során kimondott ítéletüket foglalták írásba. A XVII-XVIII. század fordulójának neves forrásgyűjtője, Hevenessy Gábor még öt pecsétet figyelt meg az oklevélen. Ezek azóta elvesztek, de Hevenessy leírta őket. Az egyik közülük formátlan kettős keresztet ábrázolt, a „zalai serviensek pecsétje” (latin nyelvű) körirattal. A fentiek alap­ján tudjuk, hogy a nemesi Zala megye kialakulása korában a servienseknek volt pecsétjük, s ennek jelvénye a királyi címer kettős keresztjével egyezett meg. A fejlődés azonban ezt köve­tően más irányt vett: a XV. század végéig nem találkozunk megyei címerrel hazánkban. Ez annál különösebb, mert az egyes városok, sőt esetenként községek is használtak címere­ket, Erdélyben pedig a szebeni szász provincia is címert vése­­tett 1372-ben használatba vett pecsétjére. Vármegyéink azon­ban más megoldást választottak: megyei pecsét (és címer) he­lyett a tisztikar tagjai a saját (személyes) pecsétjükkel erősítet­ték meg a megyei okleveleket, így kiadványaikon gyakran lát­hatjuk az ispán vagy az alispán és a szolgabírák jelvényeit, de sohasem a vármegyéét. A legkorábbi megyei pecsétet, Hunyad megyéét - körirata tanúsága szerint - 1490-ben vették használatba. 1498-ban So­mogy megye részesült - pecsétre véshető - címeradományban, három szőlővenyigét átfogó, könyökben behajlított izmos fér­fikart emelhetett a pajzsára, három szőlőlevéllel és két szőlő­fürttel. A II. Ulászló király (1490-1516) nevében kelt oklevél magyarázata szerint a szőlővenyigék és a róluk csüngő fürtök a föld termékenységét és a bor bőségét voltak hivatva jelké­pezni. A megyei címerek kialakulása azonban igen vontatot­tan haladt mindaddig, amig az 1550:LXII. törvénycikk - So­mogy megye példáját alapul véve - el nem rendelte, hogy a 91

Next

/
Thumbnails
Contents