Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

. ábra 74. áb

koszorú közt kék mező van, a vörös csillag sárga (arany) sugarakat bocsát a mezőre.

Allamcímerünkön a pajzstartóként alkalmazott búzakalászok a parasztságot, a sisakdíszként szereplő ötágú vörös csillag az ország szocialista jellegét és egyben a munkásosztályt is szimbolizálják. A szocialista átalakulásra, forradalmi hagyományokra és az internacionalizmusra utal a bal oldali búzakalászt átfonó vörös szalag is. Az 1957-ben született címer ugyanakkor nem hanyagolja el nemzeti sajátságainkat, hagyományainkat: a címerpajzson ott szereplő vágások az ősi államcímer vörössel és ezüsttel hétszer vágott jobb mezőjének, a pajzs mázai pedig a Kossuth-címer három mázának a folytatói. E három heraldikai máz formájában a címerpajzs egyben nemzeti színeinket is feltünteti. Külön értéke az egyszerűség, ami a heraldikát értő számára szintén a régi időkre utaló momentum. Az államcímert fontossága miatt az alkotmány is tartalmazza. Mivel azonban nem várható el minden állampolgártól, hogy a címertan szaknyelvét értse, a Magyar Népköztársaság jelenleg is érvényes alkotmányába nem heraldikus, hanem mindenki számára érthető leírása került bele. Eszerint a „Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú, piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fogja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre” (74. ábra).

90