Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

államcímert állapított meg. Az alkotmányt előkészítő bizott­sághoz számos javaslat érkezett. Ezek általában a Kossuth-cí­­mer mellett szálltak síkra, ez a címer leválasztotta a régi cí­merről azoknak a területeknek a jelképeit, amelyek már régen nem tartoznak Magyarországhoz, levette a koronát, a király­ság jelképét, emellett kifejezi az ősi hagyományokat is, fenn­tartásának tehát nincs akadálya - érveltek többen mellette. Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes az alkotmányról tar­tott előadói beszédében mindezt elismerte, mégis elvetette a Kossuth-címer fenntartását, mert az a száz évvel korábbi álla­potot tükrözte, azaz nem fejezte volna ki, hogy Magyarország a dolgozó nép államává vált. így végül az 1949. évi alkotmány szerint a „Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzako­szorúval egybefogott, kerek, világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részében a mezőre sugarakat bocsá­tó vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld színű szalag” lett (73. ábra). Rákosi Mátyás előadói beszéde szerint ez a cí­mer világosan kifejezésre juttatta azt, „ami az öntudatos szo­cialista munkás és dolgozó paraszt jelképe: a kalapácsot, a vörös csillagot, búzakoszorút és az aranyos búzakalászt a pi­ros-fehér-zöld nemzeti színekkel. Aki e címert látja, magyará­zat nélkül is rögtön megérti belőle, hogy ez a dolgozók orszá­gát jelképezi.” Az 1949-es államcímer, amely más szocialista országbeli cí­merek mintájára készült, hazánk szocialista jellegét valóban hangsúlyozottan kifejezésre juttatta, de ugyanakkor nem fe­jezte ki kellő súllyal hazánk magyar voltát (csak egy vékony háromszínü szalag utalt erre), s nem követte a történelmi ha­gyományokat sem. Emellett súlyosan vétett a heraldika szabá­lyai ellen is: cimerpajzsot sem alkalmazott, s így csak funkció­ja révén volt címernek nevezhető. Mindezen okok miatt sokak nemzeti érzését sértette. Nem is vált népszerűvé, s 1956 őszét nem élte túl. A Kossuth-címer rövid idejű újabb felélesztése után 1957-ben került sor a jelenleg is érvényes államcímerünk meg­alkotására (Légrády Sándor tervezte). Hazánk ma is hivatalos címere arany keretű, vörössel, fehérrel és zölddel vágott (szim­metrikus) tárcsapajzs. Sisakdísz: lebegő ötágú vörös csillag. Pajzstartó: sárga búzakoszorú, amelyet jobb oldalán vörös­­fehér-zöld, bal oldalán vörös szalag fog át. A pajzs és a búza-89

Next

/
Thumbnails
Contents