Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
államcímert állapított meg. Az alkotmányt előkészítő bizottsághoz számos javaslat érkezett. Ezek általában a Kossuth-címer mellett szálltak síkra, ez a címer leválasztotta a régi címerről azoknak a területeknek a jelképeit, amelyek már régen nem tartoznak Magyarországhoz, levette a koronát, a királyság jelképét, emellett kifejezi az ősi hagyományokat is, fenntartásának tehát nincs akadálya - érveltek többen mellette. Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes az alkotmányról tartott előadói beszédében mindezt elismerte, mégis elvetette a Kossuth-címer fenntartását, mert az a száz évvel korábbi állapotot tükrözte, azaz nem fejezte volna ki, hogy Magyarország a dolgozó nép államává vált. így végül az 1949. évi alkotmány szerint a „Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek, világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részében a mezőre sugarakat bocsátó vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld színű szalag” lett (73. ábra). Rákosi Mátyás előadói beszéde szerint ez a címer világosan kifejezésre juttatta azt, „ami az öntudatos szocialista munkás és dolgozó paraszt jelképe: a kalapácsot, a vörös csillagot, búzakoszorút és az aranyos búzakalászt a piros-fehér-zöld nemzeti színekkel. Aki e címert látja, magyarázat nélkül is rögtön megérti belőle, hogy ez a dolgozók országát jelképezi.” Az 1949-es államcímer, amely más szocialista országbeli címerek mintájára készült, hazánk szocialista jellegét valóban hangsúlyozottan kifejezésre juttatta, de ugyanakkor nem fejezte ki kellő súllyal hazánk magyar voltát (csak egy vékony háromszínü szalag utalt erre), s nem követte a történelmi hagyományokat sem. Emellett súlyosan vétett a heraldika szabályai ellen is: cimerpajzsot sem alkalmazott, s így csak funkciója révén volt címernek nevezhető. Mindezen okok miatt sokak nemzeti érzését sértette. Nem is vált népszerűvé, s 1956 őszét nem élte túl. A Kossuth-címer rövid idejű újabb felélesztése után 1957-ben került sor a jelenleg is érvényes államcímerünk megalkotására (Légrády Sándor tervezte). Hazánk ma is hivatalos címere arany keretű, vörössel, fehérrel és zölddel vágott (szimmetrikus) tárcsapajzs. Sisakdísz: lebegő ötágú vörös csillag. Pajzstartó: sárga búzakoszorú, amelyet jobb oldalán vörösfehér-zöld, bal oldalán vörös szalag fog át. A pajzs és a búza-89
