Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

velkedett III. Béla elsősorban nem egyházi szimbólumként vette fel a jelvényt, hanem a bizánci császárok szokását utánozta. Használhatta már a bizánci udvarban is, s mint magyar király is ragaszkodott hozzá, s a kettős keresztes címerrel a magyar király hatalmát a bizánci császári hatalom mellé állította. Nagyon nehéz e kérdésben állást foglalni. Könnyen lehet, hogy a két elmélet kiegészíti egymást, amennyiben a kereszttel kapcsolatos ereklyehagyományok, szenttisztelet befolyásolhatták Bélát a jelvény választásában. Más magyarázat sem zárható ki. A kettős keresztnek a bizánci császárra emlékeztető szimbolikája azonban semmiképpen sem lehetett hosszú életű, s eredetével kapcsolatban már a középkorban más magyarázat alakult ki. Amikor a XVI. század elején Werbőczy István összefoglalta a magyarországi szokásjogot Hármaskönyvében, Szent István királyunknak a Hartvik-féle legendában olvasható életrajzát felhasználva, úgy vélekedett, hogy a kettős keresztet István a keresztény egyház szervezésekor a pápától kapta, mint apostoli keresztet. Ez persze téve-69