Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

pénzein. Az ő fia, IV. Béla П 235-1270) pecsétjein pajzsra emelte (62. ábra).

Az ezüst kettős kereszt így önállóan vagy más mesteralakokkal, címerképekkel egyesítve címerévé vált a magyar királyi pecséteknek, de pénzeken és miniatúrákon is használták. A későbbi dinasztiák sem hagyták el, sőt a magyar köztársasági címernek is alkotóeleme maradt.

Komoly problémát jelentett a kutatóknak, mit szimbolizált III. Béla a kettős kereszt jelvényként való felvételével. Sajnos, nincsen olyan forrásunk, amely erre egyértelmű magyarázatot adna, így a kutatók egymástól eltérő gondolatmenetekkel kísérleteznek. A múlt században az ébredező szlovák nemzeti öntudat korai képviselői azt az elméletet dolgozták ki, hogy a kettős kereszt voltaképpen а IX. század két nagy apostolának, Cirillnek és Metódnak a jelvénye lett volna, s az ő nagy-morvaországi tevékenységük nyomaként került volna bele a magyar királyok címerébe. Bár elméletüket semmi sem bizonyítja, s már a második világháborút megelőzően cseh és magyar heraldikusok egyaránt megcáfolták, a szlovákok körében még ma is többen vallják. Van kutatónk, aki az említett Monomachos koronára és Imre herceg lysagorai ereklyeadományára hivatkozva feltételezi, hogy olyan erős hagyományok alakultak ki Magyarországon, amelyek a kereszt tiszteletét a hazai szentektől, illetve ereklyékből eredeztették. Tudjuk, hogy II. Géza királyunk (1141-1162) keleti hadjáratára egy „nagy erejű” keresztet vitt magával, amelyre Vlagyimir halicsi fejedelemnek 1151-ben esküt kellett tennie. A krónikás feljegyzése szerint a kereszt Szent István királyunké volt. Vlagyimir megszegte esküjét, majd hamarosan meghalt. Halálát a kereszt erejének tulajdonítja a krónikás, ami utalás a keresztben elhelyezett ereklyére. Ehhez járulhatott az a nézet, amely Krisztus keresztjének mint ereklyének, illetve e kereszt egy darabjának a bizánci kereszt jelvénnyel való kapcsolatát bizonyította. így érthető lenne, hogyan válhatott a kettős kereszt a bizánci császár s innen III. Béla jelvényévé. A magyar államcímer történetének feldolgozója, Kumorovitz L. Bernát azonban (régebbi kutatási eredményeket alapul véve) más, sokkal valószínűbbnek látszó magyarázatot ajánl. Szerinte a Bizáncban ne-68