Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

I. rész. A címer

szabályozás szerint az állampecséten a magyar középcímer középpajzsán szívpajzsként az uralkodó Habsburg-(Lotharingiai)-ház címere is helyet foglalt (14. ábra). Négy egymásra helyezett pajzs esetében használható elnevezések: alappajzs nagypajzs-k özéppajzs-szi vpajzs.

Több címer egyesítésének gyakrabban használt módja, hogy nem a pajzsokat helyezik egymás mellé, illetve egymásra, hanem a különböző címereket egyazon pajzs mezejében egyesítik. Hogy a címerpajzson tájékozódni tudjunk, nézzük meg, hogyan nevezi el a szaknyelv egyes részeit. A 15. ábrán AB a pajzs felső széle, AC a pajzs jobb vagy első széle, BD a pajzs bal vagy hátsó széle. És itt álljunk meg egy pillanatra. Nem elírás történt. A címereket mindig úgy kell tekintenünk, hogy a jobb és a bal oldalt a pajzsot hordozó személy állása határozza meg. így a velünk szemben álló harcos pajzsát a melle előtt tartja, s ami tőlünk mint szemlélőtől jobbra esik, neki balra, ami balra esik, neki jobbra kerül. Magyarán: a heraldikában a bal és a jobb oldal felcserélődik! Visszatérve a 15. ábrához: az 1., 2. és 3. négyszög a pajzsfő; a 4., 5., 6. a

22