Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

kik, puskás címereik is legtöbbször ilyen öltözetű harcost ábrázolnak.

Amint láttuk, a címerek több olyan rétegnek szolgáltak jelvényül, amelyek a feudális társadalomban elfoglalt helyzetük megváltoztatásáért eredményes küzdelmet folytattak. De alkalmaztak heraldikai jelvényeket legjelentősebb fegyveres jobbágyparaszti megmozdulásunk, a Dózsa György vezette 1514-es parasztháború résztvevői is. Ők eredetileg a „pogány” törökök elleni hadba vonulás céljából gyűltek össze, s öltötték ruhájukra a „hitetlenek” elleni háborúk jelvényét, a keresztet, amelyet Bakócz Tamás esztergomi érsek hozott Rómából az üdvösség és „az égi korona” ígéreteként. A középkorban a keresztet viselők az egyház különleges védelmét élvezték, az ellenük fordulókat pedig súlyos vallási büntetéssel sújtották. 1514 jobbágyharcosai megtartották ezt a védettséget biztosító jelvényt azután is, hogy a török helyett foldesuraik ellen fordultak. A kiközösítés veszélye ugyanis, amely a keresztes hadjá-123